A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem utasítja el a konzisztóriumi rendszert, a testületben viszont a hallgatók képviselőjét is látni akarják. Az egyetemi szenátusokban úgy tűnik, nem szűkül a jogkörük - ha erre mégis sor kerül, vagy a megígért szakok nem maradnak meg, a HÖOK elnöke szerint ők is beszállhatnak a tüntetésekbe.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint majd az idő dönti el, hogy beválik-e a konzisztóriumi rendszer bevezetése: a felsőoktatási intézményekben létrehozandó testület a a rektoron kívül a kormány által delegált tagokból állna, egyetértése nélkül pedig a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhatna. A HÖOK szeretné, hogy a hallgatóknak is legyen képviseletük a konzisztóriumokban, az elnök pedig azt komoly eredménynek tartja, hogy nem csorbulnak a jogaik az egyetemi szenátusokban - írja a hvg.hu.
Gulyás a portálnak elmondta: a kormánnyal való egyeztetéskor látott egy dokumentumot, ami a képzési struktúra átalakítását - szakok megszüntetését vagy "racionalizálását" - kívánta munkaerőpiaci adatokkal alátámasztani, ez viszont a HVG más célből készült tanulmánya volt. Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a saját hatástanulmányát, mert minden szereplő fel tud mutatni olyan adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.
A HÖOK elnöke szerint az ő szervezésükben akkor merülhet fel országos tüntetés - az április 20-ai tüntetésről itt, az április 22-ei demonstrációról pedig itt olvashattok -, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
