A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem utasítja el a konzisztóriumi rendszert, a testületben viszont a hallgatók képviselőjét is látni akarják. Az egyetemi szenátusokban úgy tűnik, nem szűkül a jogkörük - ha erre mégis sor kerül, vagy a megígért szakok nem maradnak meg, a HÖOK elnöke szerint ők is beszállhatnak a tüntetésekbe.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint majd az idő dönti el, hogy beválik-e a konzisztóriumi rendszer bevezetése: a felsőoktatási intézményekben létrehozandó testület a a rektoron kívül a kormány által delegált tagokból állna, egyetértése nélkül pedig a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhatna. A HÖOK szeretné, hogy a hallgatóknak is legyen képviseletük a konzisztóriumokban, az elnök pedig azt komoly eredménynek tartja, hogy nem csorbulnak a jogaik az egyetemi szenátusokban - írja a hvg.hu.
Gulyás a portálnak elmondta: a kormánnyal való egyeztetéskor látott egy dokumentumot, ami a képzési struktúra átalakítását - szakok megszüntetését vagy "racionalizálását" - kívánta munkaerőpiaci adatokkal alátámasztani, ez viszont a HVG más célből készült tanulmánya volt. Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a saját hatástanulmányát, mert minden szereplő fel tud mutatni olyan adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.
A HÖOK elnöke szerint az ő szervezésükben akkor merülhet fel országos tüntetés - az április 20-ai tüntetésről itt, az április 22-ei demonstrációról pedig itt olvashattok -, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
