A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem utasítja el a konzisztóriumi rendszert, a testületben viszont a hallgatók képviselőjét is látni akarják. Az egyetemi szenátusokban úgy tűnik, nem szűkül a jogkörük - ha erre mégis sor kerül, vagy a megígért szakok nem maradnak meg, a HÖOK elnöke szerint ők is beszállhatnak a tüntetésekbe.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint majd az idő dönti el, hogy beválik-e a konzisztóriumi rendszer bevezetése: a felsőoktatási intézményekben létrehozandó testület a a rektoron kívül a kormány által delegált tagokból állna, egyetértése nélkül pedig a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhatna. A HÖOK szeretné, hogy a hallgatóknak is legyen képviseletük a konzisztóriumokban, az elnök pedig azt komoly eredménynek tartja, hogy nem csorbulnak a jogaik az egyetemi szenátusokban - írja a hvg.hu.
Gulyás a portálnak elmondta: a kormánnyal való egyeztetéskor látott egy dokumentumot, ami a képzési struktúra átalakítását - szakok megszüntetését vagy "racionalizálását" - kívánta munkaerőpiaci adatokkal alátámasztani, ez viszont a HVG más célből készült tanulmánya volt. Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a saját hatástanulmányát, mert minden szereplő fel tud mutatni olyan adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.
A HÖOK elnöke szerint az ő szervezésükben akkor merülhet fel országos tüntetés - az április 20-ai tüntetésről itt, az április 22-ei demonstrációról pedig itt olvashattok -, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
