A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem utasítja el a konzisztóriumi rendszert, a testületben viszont a hallgatók képviselőjét is látni akarják. Az egyetemi szenátusokban úgy tűnik, nem szűkül a jogkörük - ha erre mégis sor kerül, vagy a megígért szakok nem maradnak meg, a HÖOK elnöke szerint ők is beszállhatnak a tüntetésekbe.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint majd az idő dönti el, hogy beválik-e a konzisztóriumi rendszer bevezetése: a felsőoktatási intézményekben létrehozandó testület a a rektoron kívül a kormány által delegált tagokból állna, egyetértése nélkül pedig a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhatna. A HÖOK szeretné, hogy a hallgatóknak is legyen képviseletük a konzisztóriumokban, az elnök pedig azt komoly eredménynek tartja, hogy nem csorbulnak a jogaik az egyetemi szenátusokban - írja a hvg.hu.
Gulyás a portálnak elmondta: a kormánnyal való egyeztetéskor látott egy dokumentumot, ami a képzési struktúra átalakítását - szakok megszüntetését vagy "racionalizálását" - kívánta munkaerőpiaci adatokkal alátámasztani, ez viszont a HVG más célből készült tanulmánya volt. Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a saját hatástanulmányát, mert minden szereplő fel tud mutatni olyan adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.
A HÖOK elnöke szerint az ő szervezésükben akkor merülhet fel országos tüntetés - az április 20-ai tüntetésről itt, az április 22-ei demonstrációról pedig itt olvashattok -, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
