A CEU memorandumot juttatott el az országgyűlési képviselőknek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosításában felmerülő "komoly jogi és alkotmányossági aggályokról" - közölte a felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel. A dokumentumban azt kérik, a képviselők ne támogassák a törvényjavaslatot.
A memorandumban kiemelték: a törvényjavaslat nyomán a CEU-Közép-európai Egyetem (KEE) számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna. Mint írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek.
Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma, s nyilvánvalóan konkrét intézményekre szabott, diszkriminatív szabályt tartalmaz a módosítás. Emellett nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek sem a javaslat, információik szerint sem hatásvizsgálat nem készült, sem társadalmi egyeztetés nem volt.
A memorandumban kitértek arra is, hogy a CEU/Közép Európai Egyetem 2015-ben több mint 5,9 milliárd forint adót fizetett Magyarországon, s 3,5 milliárd forintot költött el. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet az egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, s több száz magyar diákkal hagyja el az országot.
A CEU-ügyről szóló összes anyagunk elérhető ezen a linken.
Kitértek arra is, hogy a tervezet szerint, a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól. Mint írták, jelenleg Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítványi fenntartója: a CEU-nak és az Andrássy Egyetemnek. Mivel utóbbi külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben a CEU oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan a CEU ellen irányul. A rendelkezés további, szükségtelen akadályt fog gördíteni az alkalmazottak felvétele elé.
Jelezték: a CEU és a Közép-európai Egyetem kurzusaira járó hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát, miközben csak egyért dolgoznak meg. Akik csak a CEU kurzusaira járnak, azok csak amerikai diplomát kapnak, míg, akik csak a KEE akkreditált programjaiban vesznek részt, azok csak magyar diplomát kapnak.
Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal által kiállított, külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A CEU súlyát a nemzetközi tudományos életben jól mutatja, hogy az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több, mint 1 ezer leveket és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. A CEU fennmaradásáért felszólalók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia, Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem, számos ELTE Tanszék és több szakkollégium. A CEU továbbra is minden, Magyarországon és az EU-ban lehetséges jogi úton küzdeni fog a törvényjavaslat ellen - közölték.
Közben a parlamentben megszavazták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javasolatát, hogy a tervezetet sörgősségi eljárásban tárgyalják. Ez azt jelenti, hogy holnap délben már döntés is születhet a CEU további sorsáról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
