Neves intézményeket, köztük a bécsi és a drezdai műszaki egyetemet, valamint a Washington State Universityt is megelőzte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a National Taiwan University (NTU) gépészmérnöki képzéseket összehasonlító világrangsorán, a magyar intézmény a 198. helyet szerezte meg.
A gépészmérnöki képzések 2012-es listáját a Massachusetts Institute of Technology vezeti – ez az egyetem az egyik legismertebb világrangsor, a QS listáján is tarolt. A második a Stanford lett, a harmadik pedig a pekingi Tsinghua University.
Román, szerb, horvát, szlovák és cseh egyetem nem került fel az idei listára. A közép-európai régióból a BME-n kívül a lengyelek és a szlovének szerepeltek jól: a varsói műszaki egyetem a 109., a ljubljanai egyetem pedig a 143. helyen végzett.
Az ELTE az intézményi rangsorban
Az összes kart és képzést felölelő intézményi rangsorra egy magyar egyetem került fel az idén: az ELTE a 461. helyet szerezte meg – ugyanúgy, mint 2011-ben. Az intézmény egyébként 2007 óta szerepel a listán: 2008-ban 48 hellyel maradt le a 415. helyezést elérő Semmelweis Egyetemtől.
Az NTU-világrangsor élén 2012-ben a Harvard végzett, a második és harmadik helyen a Johns Hopkins University és a Stanford áll. A vezető egyetemek sorrendjében nem történt változás egy év alatt, 2008 óta ez a három intézmény vezeti a listát. Idén a top10-ben még öt amerikai, egy kanadai (University of Toronto) és egy brit (Oxford) egyetem szerepel.
NTU Ranking – a kutatói tevékenységet értékelő rangsor
A National Taiwan University a kutatói tevékenység alapján rangosorolja a felsőoktatási intézményeket, 2007 óta mintegy 4000 intézmény teljesítményét pontozzák. Három tényezőt vesznek figyelembe: az egyetemen dolgozó kutatók aktivitását, vagyis hogy mennyit publikáltak az elmúlt 11 évben és 2011-ben – ez adja a végső pontszám 20 százalékát.
Megnézik, mekkora hatással vannak a tudományos életre az egyetemen folyó kutatások, vagyis mennyit idéztek az adott intézmény kutatónak munkáiból 2000 óta, illetve az elmúlt egy évben – ez adja az összpontszám 30 százalékát. A pontok 50 százalékát a kutatói kiválóság alapján ítélik meg az egyetemeknek.
„Az, hogy az aktív kutatói tevékenységet vesszük figyelembe az értékeléskor, segít abban, hogy egy viszonylag objektív rangsort állíthassunk fel évről évre. Más, neves listákon sokszor előnyt élveznek az évszázados múltra visszatekintő egyetemek, hiszen nyilvánvaló például, hogy a csupán néhány évtizede működő intézmények nem tudnak annyi Nobel-díjas tudóst felmutatni” – olvasható az NTU Ranking oldalán.
