91 évesen doktorált, 30 éven át írta a diplomamunkáját

Kilencvenegy évesen szerzett doktori címet egy francia nő, aki több mint 30 éven át dolgozott diplomamunkáján.

Colette Bourlier nyugdíjas tanítónő kedden védte meg kiváló minősítéssel Bevándorlók mint munkások Besanconban a 20. század második felében című diplomamunkáját a kelet-franciaországi Besancon egyetemén.

Az idős doktorandusz saját tapasztalataira támaszkodhatott, mert tanítónőként hajdan analfabéta bevándorlókat tanított meg írni-olvasni.

Bourlier 1983-as nyugdíjazása után döntött úgy, hogy megszerzi a doktori címet, a munkával azonban igen lassan haladt, mert újra és újra szünetet tartott.

Franciaországban általában három évig tart a doktori cím megszerzése, Bourlier azonban professzora, Serge Ormaux szerint "rendkívül atipikus diák volt".

"Azt hiszem ő az általam ismert egyetlen ember, aki minden aspektust a részleteiben ismert, és aki képes volt mindent mindennel összefüggésbe hozni" - tette hozzá.

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

Felsőoktatás

Dolgoznának az egyetem mellett, mégsem vállalhatnak diákmunkát – több mint százezer levelezős hallgatót érinthet a szabály

„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.

Campus life

Eltörölnék a 45 perces iskola-előkészítőt, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről

Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.

Közoktatás

Lannert Judit a tankerületek átalakításáról: Az iskolaigazgatók visszakapják munkáltatói jogaikat

Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.

Közoktatás

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Pótfelvételi 2026: fontos határidő jár le ma éjfélkor

Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.

„A világ legelismertebb tudósainak előadásait hallgathatjuk” – két magyar egyetemista is bekerült a CERN nyári programjába

21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.

NOKS-dolgozók bére, cafetéria, túlórapótlék – ezeket a változásokat sürgeti a PDSZ a köznevelésben

Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.