Letöltendő szabadságvesztést és a közügyektől való eltiltást indítványoz a Fővárosi Főügyészség abban a büntetőügyben, amelyben a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) egyik volt hallgatója ellen emeltek vádat egy diáklány szexuális bántalmazása miatt.
Hivatalosan is súlyosbította a vádat a Fővárosi Főügyészség a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) korábbi hallgatójával szemben. Mérő Vera jogvédő aktivista hívta fel a figyelmet arra a Grósz Csaba ügyész által jegyzett, október 15-i keltezésű dokumentumra, amelyben az vádhatóság már nem szexuális kényszerítéssel, hanem szexuális erőszakkal vádolja a férfit - szúrta ki a 444.
A megváltoztatott vád alapján az ügyészség határozott idejű, letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri a bíróságtól, azzal a feltétellel, hogy a vádlott legkorábban a büntetése kétharmadának letöltése után kerülhessen ideiglenesen szabadlábra. Emellett az ügyészség a férfi közügyektől való eltiltását is kezdeményezte.
Erre ezután kerülhetett sor, hogy szeptember elején hatályon kívül helyezte a Kúria azt a 2025-ös ítéletet, amelyben felmentették a hallgatót a szexuális kényszerítés vádja alól.
Mint ahogyan arról korábban többször beszámoltunk, 2022-ben az MKE egyik 21 éves hallgatóját a Stróbl Alajos Kollégiumban, a saját szobájában erőszakolta meg egy diáktársa, akivel korábban találkozgatott. A lány az eset után feljelentést tett, majd kiköltözött a kollégiumból, és egyéni tanrendet kért. A történteket több bizonyíték is alátámasztotta, köztük a lány véres alsóneműje, és diáktársa későbbi üzenetei, amelyekben elismerte, hogy figyelmen kívül hagyta a lány akaratát.
Az ügyészség 2023-ban szexuális kényszerítés miatt emelt vádat a diáktárssal szemben, a bíróság azonban 2025 novemberében felmentette. A döntés komoly felháborodást váltott ki az egyetemen: több száz hallgató néma demonstrációt tartott az MKE Andrássy úti épülete előtt, ahol véres lepedőkkel és „A hallgatás nem beleegyezés” feliratokkal tiltakoztak.
A hallgatók ugyanakkor nemcsak a felmentő ítélet miatt emelték fel a hangjukat, hanem azt is kifogásolták, ahogyan az egyetem az esetet kezelte. Az MKE vezetése azt közölte, hogy amikor 2022-ben tudomást szerzett a történtekről, értesítette a rendőrséget, az érintett hallgatónak pedig pszichológiai segítséget és egyéni tanrendet ajánlott fel, ám a megvádolt diáktárs folytathatta a tanulmányait, és később diplomát is szerezhetett. Az egyetem ezt azzal magyarázta, hogy nem volt jogalap arra, hogy megszüntessék a hallgatói jogviszonyát.
A tiltakozások rövidesen más felsőoktatási intézményekre is átterjedtek: több egyetem hallgatói és hallgatói önkormányzatai álltak ki az MKE hallgatói mellett, a HÖOK pedig arra kérte az intézményeket, hogy vizsgálják felül a szexuális visszaélések kezelésére vonatkozó etikai és fegyelmi eljárásrendjüket.
Az MKE vezetése és a Hallgatói Önkormányzat december elején végül közös nyilatkozatot adott ki, amelyben belső vizsgálatot jelentettek be a 2022-es eset egyetemi kezelésének feltárására. Az intézmény ekkor azt is elismerte, hogy korábban nem reagált kellő súllyal a hallgatók azon jelzéseire, amelyek az erőszakos cselekmények kezelésére vonatkozó egyetemi szabályozást kifogásolták.
Az egyetem ezt követően az etikai szabályozásán is változtatott: három hónapról egy évre emelték az etikai vétségek bejelentésére rendelkezésre álló határidőt, és létrehozták a November 25. Bizottságot, amely többek között az intézményi szabályzatok felülvizsgálatával, valamint a szexuális és más visszaélések kezelésével foglalkozott.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen tavaly kirobbant erőszakbotrány óta a hallgatók következetesen napirenden tartják az intézmény felelősségét, a szabályozás hiányosságait és a szólásszabadság határait. Szerdán szakértői fórumon vitatták meg az ügy jogi vonatkozásait.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai: a 2027/2028-as tanévtől Ameka rendszeresen bekapcsolódik az emelt szintű matematikaoktatásba.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
Az egész Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátását két kórházi osztály viszi.
