MNB-ügy: első fokon pert vesztett a kecskeméti egyetem alapítványa
Első fokon megnyerte az adatpert Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója, aki a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítványának intézkedési tervét próbálja nyilvánosságra hozni.
A kecskeméti Neumann János Egyetem campusát végül Mészáros Lőrinc cégei fejezhetik be: a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. alkotta konzorcium nettó 19,5 milliárd forintért vállalta a munkát.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Orbán Viktor miniszterelnök engedélyezte, hogy Hankó Balázs kulturális miniszter legfeljebb 19,5 milliárd forintot kötelezzen el az idei költségvetésből a campus fejlesztésére - ez azt jelenti, hogy az állam legfeljebb ennyi pénzt adhat a beruházás befejezésére.
Ez a szám pontosan megegyezik azzal az összeggel, amennyiért a közbeszerzés nyertese elvállalta a munkát. A győztes konzorcium egyik tagja a ZÁÉV, amelynek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc, a másik pedig a Fejér-B.Á.L., a vállalkozó és három gyerekének családi cége.
Mészáros Lőrinc cégei fejezik be a kecskeméti campust, aminek a felújítása pénzhiány miatt állt le
A campus fejlesztésére az egyetem mögött álló alapítvány 2020-2021-ben már kapott 144 milliárd forintot az államtól. Ebből azonban 127 milliárd forintot fektettek be a Matolcsyékhoz köthető Optima Befektetési Zrt. vállalati kötvényeibe. A konstrukció tízéves futamidejű, fix 2,5 százalékos kamatozású papírokból állt. A beruházás le is állt, azonban az egyetem és a város vezetése újabb állami forrást kért, amit most a kormány meg is adott.
Első fokon megnyerte az adatpert Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója, aki a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítványának intézkedési tervét próbálja nyilvánosságra hozni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.