MNB-ügy: első fokon pert vesztett a kecskeméti egyetem alapítványa
Első fokon megnyerte az adatpert Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója, aki a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítványának intézkedési tervét próbálja nyilvánosságra hozni.
A kecskeméti Neumann János Egyetem campusát végül Mészáros Lőrinc cégei fejezhetik be: a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. alkotta konzorcium nettó 19,5 milliárd forintért vállalta a munkát.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Orbán Viktor miniszterelnök engedélyezte, hogy Hankó Balázs kulturális miniszter legfeljebb 19,5 milliárd forintot kötelezzen el az idei költségvetésből a campus fejlesztésére - ez azt jelenti, hogy az állam legfeljebb ennyi pénzt adhat a beruházás befejezésére.
Ez a szám pontosan megegyezik azzal az összeggel, amennyiért a közbeszerzés nyertese elvállalta a munkát. A győztes konzorcium egyik tagja a ZÁÉV, amelynek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc, a másik pedig a Fejér-B.Á.L., a vállalkozó és három gyerekének családi cége.
Mészáros Lőrinc cégei fejezik be a kecskeméti campust, aminek a felújítása pénzhiány miatt állt le
A campus fejlesztésére az egyetem mögött álló alapítvány 2020-2021-ben már kapott 144 milliárd forintot az államtól. Ebből azonban 127 milliárd forintot fektettek be a Matolcsyékhoz köthető Optima Befektetési Zrt. vállalati kötvényeibe. A konstrukció tízéves futamidejű, fix 2,5 százalékos kamatozású papírokból állt. A beruházás le is állt, azonban az egyetem és a város vezetése újabb állami forrást kért, amit most a kormány meg is adott.
Első fokon megnyerte az adatpert Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója, aki a Neumann János Egyetemet fenntartó alapítványának intézkedési tervét próbálja nyilvánosságra hozni.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.