Az állam pont annyi pénzt adhat a kecskeméti egyetemi campus befejezésére, mint amennyibe a közbeszerzés nyertese szerint a beruházás kerül

A kecskeméti Neumann János Egyetem campusát végül Mészáros Lőrinc cégei fejezhetik be: a ZÁÉV és a Fejér-B.Á.L. alkotta konzorcium nettó 19,5 milliárd forintért vállalta a munkát.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Orbán Viktor miniszterelnök engedélyezte, hogy Hankó Balázs kulturális miniszter legfeljebb 19,5 milliárd forintot kötelezzen el az idei költségvetésből a campus fejlesztésére - ez azt jelenti, hogy az állam legfeljebb ennyi pénzt adhat a beruházás befejezésére.

Ez a szám pontosan megegyezik azzal az összeggel, amennyiért a közbeszerzés nyertese elvállalta a munkát. A győztes konzorcium egyik tagja a ZÁÉV, amelynek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc, a másik pedig a Fejér-B.Á.L., a vállalkozó és három gyerekének családi cége.

Mészáros Lőrinc cégei fejezik be a kecskeméti campust, aminek a felújítása pénzhiány miatt állt le

A campus fejlesztésére az egyetem mögött álló alapítvány 2020-2021-ben már kapott 144 milliárd forintot az államtól. Ebből azonban 127 milliárd forintot fektettek be a Matolcsyékhoz köthető Optima Befektetési Zrt. vállalati kötvényeibe. A konstrukció tízéves futamidejű, fix 2,5 százalékos kamatozású papírokból állt. A beruházás le is állt, azonban az egyetem és a város vezetése újabb állami forrást kért, amit most a kormány meg is adott.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.