Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen
A szálak az egykori jegybankelnök fiának üzleti köreihez vezetnek.
Ítélethirdetéssel zárult február 6-án, pénteken a Kecskeméti Törvényszéken az a közérdekű adat kiadása iránt indított per, amelynek tétje az volt, hogy kiadják-e a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) intézkedési tervét - írja a KecsUP Hírek.
A lap igazgatója korábban közérdekű adatigénylést nyújtott be az NJEA-hoz a Transparency International támogatásával. Az alapítvány a törvényes határidőn túl válaszolt, de a kért dokumentumokat nem adta ki, arra hivatkozva, hogy azok döntések előkészítéséhez és folyamatban lévő ÁSZ-vizsgálathoz kapcsolódnak.
Ezután keresetet nyújtottak be a Kecskeméti Járásbíróságra, az ügyet a törvényszékre helyezték át, amely kitűzte a tárgyalást. Az alapítvány január 12-én elektronikus úton megkapta az iratokat, de az ügyvéd meghatalmazása késve, január 19-én érkezett, ráadásul a járásbíróságnak.
A január 23-i tárgyaláson sem az alperes, sem jogi képviselője nem jelent meg, az írásbeli ellenkérelmet sem nyújtották be időben. A bíróság szerint azonban a kézbesítés szabályos volt, így a késedelem nem befolyásolta az idézés érvényességét.
A bíróság nemcsak részletesen indokolta, miért nem menthető az alperes eljárási mulasztása, hanem azt is megállapította, hogy a kereset tartalmilag is megalapozott. Kiemelte, hogy az alapítvány közfeladatot ellátó szerv, a kért dokumentumok közérdekű adatoknak minősülnek, és az alapítvány vagyona a nemzeti vagyon részét képezi.
A bíró a határozat kihirdetésekor elmondta: az egyetemi alapítványnak 15 napon belül el kell küldenie KecsUP Hírek lapigazgatójának az NJEA intézkedési tervét és annak valamennyi mellékletét, kiegészítését, függelékét és esetleges módosításait.
2025 márciusában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétette jelentését, miszerint az NJEA 127,5 milliárd forintos befektetései során felelőtlen gazdálkodást folytatott, mert a teljes összeget az Optima Befektetési Zrt. 10 éves futamidejű, fix 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvényeibe fektette, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony" kamatszintnek minősül. A befektetés 2021-ben történt, a pénz visszaszerzése pedig már 2024 eleje óta húzódik. Az alapítvány eddig főként félkész ingatlanokat kapott vissza, miközben a tartozásból tizenhat milliárd forintról lemondott.
