Két magyar kutatóűrhajós is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatja tudományos pályáját: Kapu Tibor és Cserényi Gyula doktori tanulmányai is az űrkutatáshoz kapcsolódnak.
Ismét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett Kapu Tibor és Cserényi Gyula. A második magyar kutatóűrhajós, valamint a kiképzett kutatóűrhajós korábban mindketten a Műegyetemen szerezték alap- és mesterdiplomájukat, most pedig egyszerre kezdik meg doktori tanulmányaikat – közölte az intézmény.
Kapu Tibor a Gépészmérnöki Kar Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolájában folytatja kutatásait. Témája a kompozit rendszerek fejlesztése sugárvédelmi alkalmazásokhoz.
„A dolgozat célja olyan intelligens szálerősítésű kompozit anyagok és szerkezetek fejlesztése, amelyek a teherviselő funkciójuk mellett jelentősen hozzá tudnak járulni egy űreszköz sugárvédelméhez, ezzel védve a leendő hosszú távú űrutazáson részt vevő asztronautákat”
– mondta Kapu Tibor témavezetője, Szebényi Gábor, a Polimertechnika Tanszék docense, aki korábban a szakdolgozati konzulense is volt.
Cserényi Gyula a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskolájában kezdi meg PhD-képzését. Kutatásának középpontjában a CubeSat és PocketQube osztályú műholdak fedélzeti rendszereinek optimalizálása áll, amely többek között műholdorientáció-meghatározással és stabilizálással foglalkozik. Témavezetője Dudás Levente, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docense.
Azt ígéri a miniszter, hogy legalább 50 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak az idei tavaszi félévtől és nagyszabású kollégiumfejlesztések indulnak országszerte.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
