Két magyar kutatóűrhajós is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatja tudományos pályáját: Kapu Tibor és Cserényi Gyula doktori tanulmányai is az űrkutatáshoz kapcsolódnak.
Ismét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett Kapu Tibor és Cserényi Gyula. A második magyar kutatóűrhajós, valamint a kiképzett kutatóűrhajós korábban mindketten a Műegyetemen szerezték alap- és mesterdiplomájukat, most pedig egyszerre kezdik meg doktori tanulmányaikat – közölte az intézmény.
Kapu Tibor a Gépészmérnöki Kar Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolájában folytatja kutatásait. Témája a kompozit rendszerek fejlesztése sugárvédelmi alkalmazásokhoz.
„A dolgozat célja olyan intelligens szálerősítésű kompozit anyagok és szerkezetek fejlesztése, amelyek a teherviselő funkciójuk mellett jelentősen hozzá tudnak járulni egy űreszköz sugárvédelméhez, ezzel védve a leendő hosszú távú űrutazáson részt vevő asztronautákat”
– mondta Kapu Tibor témavezetője, Szebényi Gábor, a Polimertechnika Tanszék docense, aki korábban a szakdolgozati konzulense is volt.
Cserényi Gyula a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskolájában kezdi meg PhD-képzését. Kutatásának középpontjában a CubeSat és PocketQube osztályú műholdak fedélzeti rendszereinek optimalizálása áll, amely többek között műholdorientáció-meghatározással és stabilizálással foglalkozik. Témavezetője Dudás Levente, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docense.
Azt ígéri a miniszter, hogy legalább 50 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak az idei tavaszi félévtől és nagyszabású kollégiumfejlesztések indulnak országszerte.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
