„Az UNIverZOOM projekt tulajdonképpen a Kapu Tibor űrutazásához kapcsolódó egyik élményalapú oktatási program. Tízezernél is több magyar diáknak mutattuk be ezzel a fizika szépségét, de emellett az egész világnk is tanítottunk valamit a lágy cellás kísérletről szóló, elképesztő, elképesztő nézettséget elérő videóval” – foglalta össze a HVG-nek a decemberben véget ért program eredményeit Domokos Gábor, a BME egyetemi tanára.
A Műegyetem koordinálásával futott program célja volt, hogy kidolgozzanak tíz olyan fizikai kísérletet, amit Kapu Tibor beépít az űrállomáson végzett többi kísérlete közé, és amit magyar középiskolás diákok földi körülmények között is elvégeznek. Eredetileg ötezer gyereket terveztek bevonni, de akkora volt az érdeklődés, hogy bevonták az általános iskolásokat is, és végül több mint 300 magyar iskola 13 ezernél is több diákját érték el.
Nagyon szigorú kritériumok vannak
A BME-s stábnak nem volt könnyű dolga, amikor a diák-űrhajós kísérleti eszközöket összeállította. Nagyon szigorú kritériumai voltak ugyanis annak, mit vihet fel magával a magyar űrhajós az űrállomásra. Jóvá kellett hagyatni az eszközöket a NASA-val és az Axiom Space-szel is, ott pedig pontosan megszabták, mekkora, milyen tömegű, milyen anyagú eszközök jöhetnek szóba. Miután kialakult az űrállomásra felvihető kísérleti csomag, a BME stábjának összeállította és eljuttatta a magyar iskoláknak is a földi csomagot. Összesen ötezer kísérleti dobozt készítettek el, egy doboz három diáknak elegendő eszközt tartalmazott.
A tervek szerint a diákok még az előző tanévben végezték volna el a kísérleteket, azonban a felbocsátás időpontja sokat tolódott, a kísérletek is. A nyáron végül 2x40 diáknak adatott meg a lehetőség, hogy a Nemzetközi Űrállomásról érkező élő közvetítés segítségével a Millenárison Kapu Tiborral együtt végezzék el a kísérleteket. Az ősz folyamán már fizikatanárok irányításával és a BME kísérleti eszközcsomagjával kísérletezhettek a gyerekek.
A BME mesteroktatója, Hartlein Károly és az ELTE tudományos főmunkatársa, Vincze Miklós által összeállított kísérletek legtöbbjének a célja a különböző fizikai jelenségek demonstrációja volt. Volt köztük mágnesességgel, fénytannal, a víz felületi feszültségével kapcsolatos feladat is.
Az egész világnak tanítottak valamit
Az UNIverZOOM programnak a fizika tantárgy népszerűsítése mellett más kedvező „mellékhatása” is volt. Ez összefügg a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a BME közös Morfodinamikai Kutatócsoportja, valamint az Oxford Egyetem együttműködésében még 2024-ben felfedezett „lágy cellák” nevű új és univerzális formaosztállyal. Ezek olyan alakzatok, amelyek hézagok és éles csúcsok nélkül teljesen kitöltik a teret. Kapu Tibor programjába is bekerült egy ilyen forma vázszerkezete, és a vele kapcsolatos kísérletek, és a tanári programban is szerepel ilyen kísérlet.
„A magyar gyerekekhez elvittük a programot a kísérletekkel, ami óriási eredmény. A videóval a világon mindenhova eljutott az UNIverZOOM. Ezzel a magyarok – a HUNOR, a BME és Kapu Tibi – az egész világnak tanítottak valamit. Tudományos videoklippel ilyen nézettséget elérni még az óriáscsatornák is alig tudnak. Így ez a magyar tudomány hírét még magasabb polcra tette fel. Annál is inkább, mert a lágy cellák megismerésében matematikai és természettudományi szempontból is nagyon az elején járunk” – mondta Domonkos Gábor, aki a Gömböc egyik feltalálójaként is ismert, és aki munkatársaival korábban beszámolt a lágy cellák felfedezéséről.