„A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak a Semmelweis Egyetem is aktív szereplője, feladata az egészségügyi háttér biztosítása, amelynek része az asztronauták orvosi kiválasztása, kiképzése és egészségügyi állapotuk monitorozása. A magyar űrhajós, Kapu Tibor egészségi állapotát az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvosként dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense kíséri figyelemmel.” – írta az Semmelweis Egyetem a közleményében.
45 év után ismét feljutott magyar az űrbe
Mindemellett a Semmelweis Egyetem két kutatási projektben is részt vesz abból a 25-ből, amit Kapu magával vitt a Nemzetközi Űrállomásra.
Az egyik közülük a TESH (Telemetry System of Space Health – Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért), aminek keretében az űrutazás során fellépő egészségügyi problémákat vizsgálják.
„Ez egy multimodális, nem invazív telemedicinás kísérlet, amely elsősorban a korai kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) és neurovesztibuláris (egyensúlyi változások pl. belsőfül gyulladás miatt) változásokra összpontosít az űrrepülés során” – ismertette dr. Nagy Klaudia Vivien a projekt lényegét.
„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” - ezt üzente Kapu Tibor a világűrből
„Már rövid távú küldetések során is előfordulhatnak olyan tünetek, mint a vérnyomás-ingadozás vagy az egyensúlyzavar, melyek a szív- és érrendszeri, illetve az egyensúlyért felelős (vesztibuláris) szervek alkalmazkodási folyamatának következtében alakulnak ki. A kísérlet célja ezen folyamatok pontosabb megértése, hosszú távon pedig a tapasztalatokat felhasználva egy olyan telemedicinális rendszer fejlesztése, amely segítheti az űrhajósok egészségügyi állapotának folyamatos értékelését és akár automatikus felügyeletét is.” – írják a közleményben.
A vizsgálat során az alanyok okospólót viselnek, ami monitorozza a szívritmust, a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást. „Ezen felül 24 órás vérnyomásmérő, a szív és az erek ultrahangvizsgálata, videós egyensúlyvizsgálatok és szemfenéki képalkotás is részét képezi a tudományos kutatásnak” – sorolta dr. Nagy Klaudia Vivien.
Kísérletek a világűrben és a földön – középiskolák jelentkezését várja a BME egy különleges projekt megvalósításához
Érdemes megjegyezni, hogy az öregedés során is hasonló folyamatok mennek végbe, így, ha sikeres az űrkutatásban kifejlesztett úgynevezett telemedicinális, azaz távorvoslási eszköz, akkor akár az alkalmas lehet a földi használatra is. Ezáltal lehetővé válhat a betegek távmonitorozása és a korai kórállapotok felismerése.
„A másik kísérlet az END-SANS, amely egy új, mesterséges nanoszálas anyaggal történő gyógyszeralkalmazási módszer megvalósíthatóságát vizsgálja. Ha sikeres az aktív hatóanyag nélküli teszt, a későbbiekben célzott, szemészeti terápiák fejlesztésére nyílhat lehetőség az űrben és a földi orvoslásban egyaránt.” – fogalmazzák meg a közleményben.
Az űrutazás során a mikrogravitációs környezetben megváltozik a véráramlás és a nyirokkeringés, ezáltal ödémák keletkezhetnek a szemben és az agyban is. Viszont a vérkeringés változása miatt egyéb más szemészeti problémák is kialakulhatnak. Többek között megváltozhat a fénytörése a szemgolyónak, ami által távollátás alakulhat ki és ez jelentősen nehezítheti a műszerek kezelését, illetve ödéma is kialakulhat a szemfenéken.
Ez utóbbit általában nepafenak hatóanyagú szemcseppel rutinszerűen kezelik a szemészek, az űrben azonban nem lehet a hagyományos módon, cseppentéssel bejuttatni a hatóanyagot a szembe. Ez azonban persze az űrben kevésbé lehetséges, ugyanis a cseppentéses megoldás nem működik. Helyette kifejlesztettek egy egyedülálló „polimeralapú, nanoméretű szálakból álló egységet, ami a szem felületén feloldódik, nem toxikus és képes a megfelelő gyógyszerhatóanyagokat becsapdázni, majd a kívánt hatás helyén leadni azt.”
„Nemcsak létre tudtunk hozni egy ilyen, rizsszem nagyságú inzertet, de sikerült megszerezni a küldetést irányító Axiom, illetve a NASA jóváhagyását is ahhoz, hogy űrhajósok hatóanyag nélkül kipróbálhassák a mintákat” – magyarázta dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója.
Az eszköz használata egyébként kifejezetten egyszerű. Akárcsak egy kontaktlencsét, az alsó szemhéjat lehúzva kell behelyezni. A behelyezés után csak rövid ideig érződik és szinte azonnal feloldódik, majd a hatóanyag lokálisan kifejti a hatását.
„Nemcsak az űrben fogják vizsgálni, hanem rövidesen földi körülmények között is. Hamarosan egészséges önkéntesekkel is megkezdődik az inzert klinikai vizsgálata a Szemészeti Klinikán. Ez lesz az első olyan klinikai vizsgálat, amelyhez a Gyógyszerésztudományi Karon gyártanak le steril mintát” – emelte ki dr. Balogh György Tibor.
