Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön jelentette be, hogy kétszeresére emelik a nemzetiségi pedagógus ösztöndíjakat.
Soltész Miklós a Gál Ferenc Egyetemen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2010-ben 12 olyan oktatási intézmény volt, amelyet a magyarországi nemzetiségiek tartottak fenn – jelenleg az ilyen óvodák és iskolák száma 110. Mint mondta, kicsiben hasonló folyamat játszódott le, mint az egyházak esetében, ahol a fenntartásukból működő intézményekben tanuló diákok száma 114 ezerről 270 ezerre emelkedett.
A politikus ismertette, hogy a kormány a nemzetiségi pedagógusok iránti igényt látva indította el az ösztöndíjprogramot, amelynek a kilenc tanév alatt 963 hallgató volt részese, vagy kap most is támogatást – jelenleg 335 hallgató részesül ösztöndíjban – írja az MTI.
Ők pályázhatnak az ösztöndíjra
Az ösztöndíjra roma, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanító, valamint nemzetiségi nyelv és kultúra tanár képzésben részt vevők pályázhatnak. Az ösztöndíj elérhető a kiegészítő képzés keretében tanulók számára is.
Így változik az ösztöndíj összege
A felsőbb évesek tanulmányi eredményüktől függő ösztöndíjat kapnak:
Az ösztöndíj feltétele, hogy a hallgatók az oklevél megszerzését követően nemzetiségi köznevelési intézményben legalább az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelő pozícióban, főállású pedagógusként dolgozzanak.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgaidőszak lezárultával pályázatot benyújtó hallgatók március elején már kézhez is kapják a februári és márciusi megemelt ösztöndíjukat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
