Varga-Bajusz Veronika: „a kutatói pálya egyre vonzóbb a fiatalok körében”

Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az M1 reggeli műsorában mutatta be a kormány új, 28 milliárd forintos felsőoktatási pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a hallgatókat az egyetem befejezésében - írja az MTI. A támogatás nem konkrét intézményekhez, hanem szakmai szervezetekhez kerül, amelyek az egyetemek számára dolgoznak ki módszereket és eszközöket – például arra, hogyan tudjanak a dolgozó hallgatók a tanulmányaikhoz jobban illeszkedő körülmények között munkát vállalni.

A tudományt a kereslet határozza meg? Hankót az egyetemi országjárásán egy doktorandusz kérdezte az elkeserítő helyzetről

Varga-Bajusz Veronika az interjú során kitért a kutatói pályára is, amelyről elmondta, hogy egyre vonzóbb itthon, ezért is újította meg a kormány a doktorandusz-ösztöndíjakat, és hozta be a kutatásban résztvevők esetében a magasabb ösztöndíj elérhetőségét, a kooperatív doktori programot.

2025 júniusában jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely kitért a doktori képzési területekre is. Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintűvé vált: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzésre.

Az új keretben pedig a kormány megemelte a támogatásokat is. A kiválósági programban részt vevők bruttó 600 ezer forintot kaphatnak, a kooperatív doktori képzésben pedig nettó 250 ezer forint az állami ösztöndíj, ami munkajövedelemmel együtt akár nettó 400 ezer forintra egészülhet ki.

Vagyis két diploma után, a doktori cím felé haladva már akár havi 400 ezer forint is összejöhet – miközben egy budapesti albérlet átlagosan 260 ezer forintba kerül. Kinek ne érné meg?

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.