A magyar hallgatók egyre nehezebben találnak megfizethető kollégiumot: míg a férőhelyek száma csökken, egyes szakkollégiumok díjai az egekbe szöknek. A Társadalomelméleti Kollégium ezért saját ingatlan vásárlásával próbál megoldást találni a problémára.
A HÖOK adatai szerint a mintegy 310 ezer budapesti hallgatóból mindössze 50 ezren férnek hozzá kollégiumi szobához. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többsége kénytelen az egyre drágább albérletpiacon keresni lakhatást, ahol a bérleti díjak a külső kerületekben is megfizethetetlenné váltak.
Ahogy mi is megírtuk: évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken. Elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és folyamatosan emelkedő albérletárak nehezítik a diákok helyzetét. A hallgatók egyre kevésbé hajlandók engedni a minőségből vagy a privátszférából: sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
A szakkollégiumok – amelyek eredetileg a társadalmi mobilitást és a tehetséggondozást szolgálták – mára egyre kevésbé elérhetők a hátrányosabb helyzetű hallgatók számára. A Társadalomelméleti Kollégium egyik tagja a Qubit-en számolt be arról, hogy a Ráday Kollégiumban egy négyszemélyes szoba ára 2020-ban még 16 ezer forint volt, idén már 53 100 forint. A növekvő díjak mellett a kollégiumi férőhelyek csökkenése is súlyos problémát jelent: a kollégiumok egyre nehezebben tudják befogadni a jelentkező hallgatókat.
Közösségi finanszírozással költöznének saját épületbe a TEK-esek
A Társadalomelméleti Kollégium ezért úgy döntött, hogy közösségi finanszírozással saját épületet vásárol a Ganz telepen. Céljuk, hogy hosszú távon megfizethető kollégiumi férőhelyeket biztosítani a tagoknak, és alternatívát kínálni a piaci alapú, drága kollégiumokkal szemben. Az intézmény több évtizedes fennállása során a magyar baloldali értelmiség egyik fontos műhelyévé vált, így a költözés nemcsak a TEK, hanem országos szinten is példamutató projekt lehet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
