Egyre kevesebb a kollégiumi férőhely, a szakkollégiumok árai 50 ezer fölött is lehetnek

A magyar hallgatók egyre nehezebben találnak megfizethető kollégiumot: míg a férőhelyek száma csökken, egyes szakkollégiumok díjai az egekbe szöknek. A Társadalomelméleti Kollégium ezért saját ingatlan vásárlásával próbál megoldást találni a problémára.

A HÖOK adatai szerint a mintegy 310 ezer budapesti hallgatóból mindössze 50 ezren férnek hozzá kollégiumi szobához. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többsége kénytelen az egyre drágább albérletpiacon keresni lakhatást, ahol a bérleti díjak a külső kerületekben is megfizethetetlenné váltak.

Ahogy mi is megírtuk: évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken. Elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és folyamatosan emelkedő albérletárak nehezítik a diákok helyzetét. A hallgatók egyre kevésbé hajlandók engedni a minőségből vagy a privátszférából: sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.

A szakkollégiumok – amelyek eredetileg a társadalmi mobilitást és a tehetséggondozást szolgálták – mára egyre kevésbé elérhetők a hátrányosabb helyzetű hallgatók számára. A Társadalomelméleti Kollégium egyik tagja a Qubit-en számolt be arról, hogy a Ráday Kollégiumban egy négyszemélyes szoba ára 2020-ban még 16 ezer forint volt, idén már 53 100 forint. A növekvő díjak mellett a kollégiumi férőhelyek csökkenése is súlyos problémát jelent: a kollégiumok egyre nehezebben tudják befogadni a jelentkező hallgatókat.

 

Közösségi finanszírozással költöznének saját épületbe a TEK-esek

A Társadalomelméleti Kollégium ezért úgy döntött, hogy közösségi finanszírozással saját épületet vásárol a Ganz telepen. Céljuk, hogy hosszú távon megfizethető kollégiumi férőhelyeket biztosítani a tagoknak, és alternatívát kínálni a piaci alapú, drága kollégiumokkal szemben. Az intézmény több évtizedes fennállása során a magyar baloldali értelmiség egyik fontos műhelyévé vált, így a költözés nemcsak a TEK, hanem országos szinten is példamutató projekt lehet.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?