Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
A HÖOK adatai szerint a mintegy 310 ezer budapesti hallgatóból mindössze 50 ezren férnek hozzá kollégiumi szobához. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többsége kénytelen az egyre drágább albérletpiacon keresni lakhatást, ahol a bérleti díjak a külső kerületekben is megfizethetetlenné váltak.
Ahogy mi is megírtuk: évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken. Elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és folyamatosan emelkedő albérletárak nehezítik a diákok helyzetét. A hallgatók egyre kevésbé hajlandók engedni a minőségből vagy a privátszférából: sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
A szakkollégiumok – amelyek eredetileg a társadalmi mobilitást és a tehetséggondozást szolgálták – mára egyre kevésbé elérhetők a hátrányosabb helyzetű hallgatók számára. A Társadalomelméleti Kollégium egyik tagja a Qubit-en számolt be arról, hogy a Ráday Kollégiumban egy négyszemélyes szoba ára 2020-ban még 16 ezer forint volt, idén már 53 100 forint. A növekvő díjak mellett a kollégiumi férőhelyek csökkenése is súlyos problémát jelent: a kollégiumok egyre nehezebben tudják befogadni a jelentkező hallgatókat.
Közösségi finanszírozással költöznének saját épületbe a TEK-esek
A Társadalomelméleti Kollégium ezért úgy döntött, hogy közösségi finanszírozással saját épületet vásárol a Ganz telepen. Céljuk, hogy hosszú távon megfizethető kollégiumi férőhelyeket biztosítani a tagoknak, és alternatívát kínálni a piaci alapú, drága kollégiumokkal szemben. Az intézmény több évtizedes fennállása során a magyar baloldali értelmiség egyik fontos műhelyévé vált, így a költözés nemcsak a TEK, hanem országos szinten is példamutató projekt lehet.
