A bíróság ítéletében kimondta, hogy a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány.
Első fokon pert nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen Bognár Bulcsú, az intézmény korábbi egyetemi docense, akit tavaly nyáron bocsátottak el. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az egyetemnek 15 napon belül vissza kell állítania az oktató jogviszonyát, továbbá meg kell térítenie az elmaradt munkabért – összesen 4,26 millió forintot –, annak késedelmi kamataival együtt, valamint a 2,14 millió forintos perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a felek fellebbezhetnek – írja a HVG.
Bognár Bulcsút azt követően bocsátották el, hogy nem volt hajlandó elfogadni: az intézmény „a katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette azt a tanulmányát, amely a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti összefüggéseket vizsgálta. Az egyetem hivatalosan átszervezésre, illetve pénzügyi okokra hivatkozott, ám az érintett szerint ezek az indokok kizárólag rá vonatkoztak, és valójában jogellenes elbocsátás történt.
A docens 2025 nyarán indított pert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével. Álláspontja szerint az egyetem megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, és világnézeti alapon érte hátrány.
A bíróság ítéletében kimondta: „a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány”, vagyis elbocsátásának valódi oka az volt, hogy LMBTQ-tematikájú tanulmányt publikált.
A szóban forgó írás egyébként a vallástudomány egyik legelismertebb nemzetközi folyóiratában, a Religions című lapban jelent meg. Az egyetem szabályzata szerint az ilyen publikációk után honorárium járt volna, ám időközben módosították a belső előírásokat, és belefoglalták: a „katolikus szellemiséget sértő” publikációkért nem fizetnek díjazást. Arra azonban az egyetem nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy Bognár Bulcsú tanulmánya pontosan milyen módon sértette volna ezt a szellemiséget.
A per során az egyetem részéről elhangzott, hogy önmagában nem tiltott a szexuális és nemi kisebbségek helyzetének kutatása, sőt, korábban ilyen témájú publikációk után támogatást is folyósítottak. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy volt egy időpont, amikor ez a gyakorlat megváltozott. A tárgyalásokon több tanú is arról számolt be, hogy LMBTQ-témák miatt hátrány érte őket: volt, akinek nem engedték előadni ilyen témájú szakdolgozatát egy egyetemi rendezvényen, másokat pedig arra köteleztek, hogy feletteseikkel egyeztessék, kit hívhatnak meg vendégelőadónak.
Az egyetem vezetői tanúvallomásaikban elismerték, hogy álláspontjuk szerint az LMBTQ-témák kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb intézmény, és erre nem kívánnak forrásokat fordítani. A bíróság szerint ez önmagában nem jogsértő, ahogyan az sem, ha a katolikus szellemiség elvárásként szerepel a munkaszerződésben. Ugyanakkor az egyetem felelőssége lenne világos iránymutatást adni arról, hogy ez az elvárás mit jelent a gyakorlatban - mi fér bele ezekbe a keretekbe, és mi nem.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
