Pert nyert az egyetem ellen a Pázmányról elbocsátott oktató

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány.

Első fokon pert nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen Bognár Bulcsú, az intézmény korábbi egyetemi docense, akit tavaly nyáron bocsátottak el. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az egyetemnek 15 napon belül vissza kell állítania az oktató jogviszonyát, továbbá meg kell térítenie az elmaradt munkabért – összesen 4,26 millió forintot –, annak késedelmi kamataival együtt, valamint a 2,14 millió forintos perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a felek fellebbezhetnek – írja a HVG.

Bognár Bulcsút azt követően bocsátották el, hogy nem volt hajlandó elfogadni: az intézmény „a katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette azt a tanulmányát, amely a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti összefüggéseket vizsgálta. Az egyetem hivatalosan átszervezésre, illetve pénzügyi okokra hivatkozott, ám az érintett szerint ezek az indokok kizárólag rá vonatkoztak, és valójában jogellenes elbocsátás történt.

A docens 2025 nyarán indított pert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével. Álláspontja szerint az egyetem megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, és világnézeti alapon érte hátrány.

A bíróság ítéletében kimondta: „a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány”, vagyis elbocsátásának valódi oka az volt, hogy LMBTQ-tematikájú tanulmányt publikált.

A szóban forgó írás egyébként a vallástudomány egyik legelismertebb nemzetközi folyóiratában, a Religions című lapban jelent meg. Az egyetem szabályzata szerint az ilyen publikációk után honorárium járt volna, ám időközben módosították a belső előírásokat, és belefoglalták: a „katolikus szellemiséget sértő” publikációkért nem fizetnek díjazást. Arra azonban az egyetem nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy Bognár Bulcsú tanulmánya pontosan milyen módon sértette volna ezt a szellemiséget.

A per során az egyetem részéről elhangzott, hogy önmagában nem tiltott a szexuális és nemi kisebbségek helyzetének kutatása, sőt, korábban ilyen témájú publikációk után támogatást is folyósítottak. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy volt egy időpont, amikor ez a gyakorlat megváltozott. A tárgyalásokon több tanú is arról számolt be, hogy LMBTQ-témák miatt hátrány érte őket: volt, akinek nem engedték előadni ilyen témájú szakdolgozatát egy egyetemi rendezvényen, másokat pedig arra köteleztek, hogy feletteseikkel egyeztessék, kit hívhatnak meg vendégelőadónak.

A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

Az egyetem vezetői tanúvallomásaikban elismerték, hogy álláspontjuk szerint az LMBTQ-témák kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb intézmény, és erre nem kívánnak forrásokat fordítani. A bíróság szerint ez önmagában nem jogsértő, ahogyan az sem, ha a katolikus szellemiség elvárásként szerepel a munkaszerződésben. Ugyanakkor az egyetem felelőssége lenne világos iránymutatást adni arról, hogy ez az elvárás mit jelent a gyakorlatban - mi fér bele ezekbe a keretekbe, és mi nem.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.