Nap képe: 3,5 méteres iglut épített egy gépészmérnök-hallgató

Míg sokan beérték egy hagyományos hóemberrel, az Óbudai Egyetem egyik hallgatója ennél jóval nagyobbat álmodott. Miksi Zoltán a „snassz” hóemberépítés helyett testvére segítségével egy valódi, monumentális eszkimó-iglut húzott fel a családi házuk kertjében.

Az idei nagy havazás ritka alkalmat teremtett: évek óta nem volt ilyen mennyiségű hó, amelyből komolyabb alkotások is születhettek. Zoltán azonban nem érte be egy hagyományos hóemberrel, inkább belevágott egy többnapos, építkezést igénylő projektbe - számolt be róla a Metropol.

Így oldották meg a szánkóhiányt a II. kerületben

Az Óbudai Egyetem hallgatója öt nap alatt egy 3,5 méter átmérőjű iglut épített. A munkához 263 darab, saját készítésű jégtáblát használtak fel, az építmény falait pedig 30 centiméter vastagra tervezték.

 

A hallgató bevallotta, hogy nem nézet utána, hogyan kell amúgy felépíteni egy iglut, hiszen nem lehet az akkora ördöngösség. A kivitelezés azonban nem volt olyan egyszerű: naponta többször kellett száraz kesztyűt húzniuk, miközben folyamatosan gyártották az újabb jégtáblákat. A kitartó munka azonban meghozta gyümölcsét, az eredmény ugyanis nagyon látványos lett.

Zoltán az építkezés folyamatát is bemutatta:

 

@m.zolikaa Igluépítés part1 ������������ #igloo #winter #part1 #foryoupage❤️❤️ #fy ♬ Aesthetic - Tollan Kim

Az elkészült iglut pedig le is tesztelték és egy éjszakát bent aludtak a nagyjából 0 fokos belső térben, miközben odakint jóval fagypont alatti hőmérséklet volt.

 

@m.zolikaa Hajnali 3-kor majdnem feladtuk és bementünk a házba... ������ Nem volt egy 5 csillagos hotel, de a hangulat mindent vitt! ✨ Szerintetek hány fok volt bent reggelre? ������️ Írjátok meg a tippeket, és jön a Part3 az ébredésről! ❄️ (Az építős videót a profilomon találjátok! ������) #igloo #snow #winter #survival #ice ♬ Beautiful - Soft boy

A jégház avatása sem maradt el. A család az alkalomhoz illően készült: régiséggyűjtő rokonoktól kölcsönzött eszkimó ruhákban ünnepeltek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.