A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
Az OECD legfrissebb, „Hogyan alakul át az iskolai végzettség készségekké és munkahelyekké?” című jelentése szerint bár a végzettségi szintek emelkednek, a tényleges tudás drámai módon kopik – ez a „diplomagyár-effektus”.
A statisztikák első ránézésre pozitívak, hiszen
A jelentés azonban súlyos ellentmondásra mutat rá, amit a kutatók „készség-végzettség paradoxonnak” neveznek. Ugyanis, papíron talán képzettebbek az emberek, de a 15 évesek PISA-eredményei 2000 óta folyamatosan romlanak, 2022-ben pedig minden eddigi mélypontot alulmúltak.
Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszerek egyre több oklevelet állítanak ki, miközben az alapvető készségek – olvasás vagy matematikai gondolkodás – átadása látványos kudarcot vall.
Aggasztóak a magyarországi eredmények
A jelentés adatai különösen aggasztóak a közép-európai régióra, így Magyarországra nézve is. Ugyan javult a munkaerőpiaci integráció, hiszen a középfokú végzettség nélküli fiatalok munkanélküliségi rátája az OECD átlagában 17,7 százalékról 12,8 százalékra csökkent, de ez nem a minőségi oktatásnak, hanem a demográfiai fogyásnak és a munkaerőhiánynak köszönhető.
Ennél is riasztóbb:
Nem „átrugdosni” kellene a diákokat a vizsgán
A jelentés szerint a magas szintű alapvető készségekkel rendelkező középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája (88%) magasabb, mint a gyenge készségekkel rendelkező diplomásoké (77%). Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszernek nem „átrugdosnia” kell a diákokat a vizsgákon, hanem biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való jogot és a valódi tudás megszerzését.
„Amíg az oktatásirányítás csak a számokra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a PISA-eredmények romlását, addig a magyar fiatalok versenyképessége és jövője forog kockán. Nem csak több iskolát, hanem jobb iskolát akarunk” – fűzte hozzá a CKP a jelentéshez.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
