A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
Az OECD legfrissebb, „Hogyan alakul át az iskolai végzettség készségekké és munkahelyekké?” című jelentése szerint bár a végzettségi szintek emelkednek, a tényleges tudás drámai módon kopik – ez a „diplomagyár-effektus”.
A statisztikák első ránézésre pozitívak, hiszen
A jelentés azonban súlyos ellentmondásra mutat rá, amit a kutatók „készség-végzettség paradoxonnak” neveznek. Ugyanis, papíron talán képzettebbek az emberek, de a 15 évesek PISA-eredményei 2000 óta folyamatosan romlanak, 2022-ben pedig minden eddigi mélypontot alulmúltak.
Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszerek egyre több oklevelet állítanak ki, miközben az alapvető készségek – olvasás vagy matematikai gondolkodás – átadása látványos kudarcot vall.
Aggasztóak a magyarországi eredmények
A jelentés adatai különösen aggasztóak a közép-európai régióra, így Magyarországra nézve is. Ugyan javult a munkaerőpiaci integráció, hiszen a középfokú végzettség nélküli fiatalok munkanélküliségi rátája az OECD átlagában 17,7 százalékról 12,8 százalékra csökkent, de ez nem a minőségi oktatásnak, hanem a demográfiai fogyásnak és a munkaerőhiánynak köszönhető.
Ennél is riasztóbb:
Nem „átrugdosni” kellene a diákokat a vizsgán
A jelentés szerint a magas szintű alapvető készségekkel rendelkező középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája (88%) magasabb, mint a gyenge készségekkel rendelkező diplomásoké (77%). Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszernek nem „átrugdosnia” kell a diákokat a vizsgákon, hanem biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való jogot és a valódi tudás megszerzését.
„Amíg az oktatásirányítás csak a számokra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a PISA-eredmények romlását, addig a magyar fiatalok versenyképessége és jövője forog kockán. Nem csak több iskolát, hanem jobb iskolát akarunk” – fűzte hozzá a CKP a jelentéshez.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
