Már lehet kommunikálni a BME hatodik diákműholdjával, a Hunityvel, amelyet november 28-án juttatott Föld körüli pályára a SpaceX egyik Falcon rakétája a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. A fellövést követően több mint egy hétig tartottak azok a műszaki ellenőrzések, amelyeknek célja az volt, hogy igazolják a műhold napelemeinek működését és a kommunikációs képességek meglétét. A tesztek sikerrel zárultak, így mára egyértelművé vált, hogy a Hunity üzemszerűen képes kapcsolatot tartani a Földdel.
Az NMHH közleményéből kiderült, hogy a mindössze 868 gramm tömegű, 5×5×15 centiméteres kisműhold nyitható napelemszárnyakkal rendelkezik, és több tudományos kísérlet elvégzésére alkalmas műszert hordoz. A fedélzeten helyet kaptak a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti paneljei, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat fejlesztése is, amelyek így valódi űrbeli környezetben bizonyíthatják működőképességüket.
Tesztelték a modulokat
A fellövést követő héten lépésről lépésre tesztelték a Hunity egyes moduljait. Először a BME által fejlesztett pocket qube-elemeket ellenőrizték, majd a Cansat-adókat és végül a győri egyetem paneljeit. A mérések igazolták, hogy valamennyi modul működik, ugyanakkor a műhold jeleinek érzékelése komoly technikai kihívást jelent. „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5×5×15 centiméteres téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4–500 kilométer távolságban száguld” – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese.
A Hunity nagyjából 27 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad el Magyarország felett,
miközben a Föld is folyamatosan forog alatta. Az alacsony pályán keringő kisműhold naponta négyszer halad át hazánk felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban. A Kepler-adatok alapján, szoftveres támogatással követik a műhold pályáját, és amikor Európa közelébe ér, a földi állomáson felkészülnek a vételre, várva a műhold „felkeltét” a horizonton.
8-12 perc ellenőrzésre
Amint sikerül érzékelni a Hunityt, a vezérlőközpontban gyors döntéseket kell hozni. A rendelkezésre álló, mindössze 8–12 perces időablakba bele kell férnie a legfontosabb műszaki paraméterek ellenőrzésének – például az akkumulátor töltöttségének és a hőmérsékleti viszonyoknak –, valamint azoknak a parancsoknak a kiadásának is, amelyek meghatározzák, mikor melyik modul lépjen működésbe. Minden hasonló kisműholdnak létezik egy földi „ikertestvére” is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat. A szoftveres hibák így a Földről javíthatók, a hardveres meghibásodások viszont már nem, ezért a fellövés előtti alapos tesztelés kiemelt jelentőségű.
Az idei év elsősorban az űrbeli tesztelésről szól, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének stabilizálása a cél. Az első érdemi mérési eredmények és tudományos adatok a jövő év első felében várhatók. Különösen nagy jelentőségű, hogy a Cansat-verseny győztes középiskolás csapatainak moduljai is felkerülhettek a műholdra, hiszen így a diákok a gyakorlatban, valódi űrmisszió keretében próbálhatták ki tudásukat. Ez olyan tudományos referencia, amely Magyarországon eddig csak nagyon kevesek számára volt elérhető, és hosszú távon is segítheti a fiatalok további szakmai fejlődését.
Az NMHH szakmai támogatásával korábban már sikeresen teljesítette küldetését a SMOG-1 műhold is, amely a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezését végezte el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
