Minden ötödik egyetemista, aki részt vett a hallgatói felmérésben, kollégiumban lakik. A férőhelyek száma azonban sok egyetemen problémát okoz.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es hallgatói adatfelvétele online kérdőíves módszerrel zajlott a 2023/2024-es tanév második félévében, melynek eredményeit december elején tette közzé az Oktatási Hivatal. A felmérést a felsőoktatási intézmények bonyolították le az aktív státuszú hallgatók körében, az alap-, mester- és osztatlan képzésekben tanulók bevonásával, munkarendtől függetlenül.
A központi kérdőívet összesen 29 299 hallgató töltötte ki. A válaszadás anonim volt: az adatokat az intézmények gyűjtötték össze és továbbították az Oktatási Hivatalnak, amely elvégezte az összesítést és az adattisztítást.
A hivatalos adatok szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében több mint 235 ezer hallgató tanult aktívan a felsőoktatásban. A nagyszámú válaszadónak köszönhetően a felmérés megbízható képet ad a hallgatók életkörülményeiről és egyetemi kötődéseiről.
12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba
A kutatás egyik megállapítása a kollégiumi lakhatás szerepére vonatkozik.
A válaszadók 19 százaléka kollégiumban él, míg 6 százalékuk szakkollégista.
A nappali munkarendben tanulók körében ez az arány még magasabb: a kitöltők 25 százaléka kollégiumban, 8 százalékuk pedig szakkollégiumban lakik. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kollégium továbbra is meghatározó eleme a felsőoktatási mindennapoknak, különösen azok számára, akik teljes idejű képzésben vesznek részt.
Azonban a kollégiumi lakhatás továbbra is probléma a felsőoktatásban. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz.
A felmérés arra is rávilágít, hogy sok hallgató aktívan bekapcsolódik az egyetemi közösségi életbe. A válaszadók 10 százaléka vesz részt kutatási feladatokban, például TDK-ban vagy kutatócsoportokban. 5 százalék tagja egyetemi sport-, kulturális vagy egyéb közösségnek, 4 százalék hallgatói érdekképviseletben tevékenykedik, míg 3,5 százalék tehetséggondozó programban vesz részt. Emellett a hallgatók közel egy tizede számolt be egyéb egyetemi kötődésről is, például szakmai szervezetekről, klubokról, versenycsapatokról vagy öntevékeny körökről.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
