Minden ötödik egyetemista, aki részt vett a hallgatói felmérésben, kollégiumban lakik. A férőhelyek száma azonban sok egyetemen problémát okoz.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2024-es hallgatói adatfelvétele online kérdőíves módszerrel zajlott a 2023/2024-es tanév második félévében, melynek eredményeit december elején tette közzé az Oktatási Hivatal. A felmérést a felsőoktatási intézmények bonyolították le az aktív státuszú hallgatók körében, az alap-, mester- és osztatlan képzésekben tanulók bevonásával, munkarendtől függetlenül.
A központi kérdőívet összesen 29 299 hallgató töltötte ki. A válaszadás anonim volt: az adatokat az intézmények gyűjtötték össze és továbbították az Oktatási Hivatalnak, amely elvégezte az összesítést és az adattisztítást.
A hivatalos adatok szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében több mint 235 ezer hallgató tanult aktívan a felsőoktatásban. A nagyszámú válaszadónak köszönhetően a felmérés megbízható képet ad a hallgatók életkörülményeiről és egyetemi kötődéseiről.
12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba
A kutatás egyik megállapítása a kollégiumi lakhatás szerepére vonatkozik.
A válaszadók 19 százaléka kollégiumban él, míg 6 százalékuk szakkollégista.
A nappali munkarendben tanulók körében ez az arány még magasabb: a kitöltők 25 százaléka kollégiumban, 8 százalékuk pedig szakkollégiumban lakik. Ez egyértelműen jelzi, hogy a kollégium továbbra is meghatározó eleme a felsőoktatási mindennapoknak, különösen azok számára, akik teljes idejű képzésben vesznek részt.
Azonban a kollégiumi lakhatás továbbra is probléma a felsőoktatásban. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz.
A felmérés arra is rávilágít, hogy sok hallgató aktívan bekapcsolódik az egyetemi közösségi életbe. A válaszadók 10 százaléka vesz részt kutatási feladatokban, például TDK-ban vagy kutatócsoportokban. 5 százalék tagja egyetemi sport-, kulturális vagy egyéb közösségnek, 4 százalék hallgatói érdekképviseletben tevékenykedik, míg 3,5 százalék tehetséggondozó programban vesz részt. Emellett a hallgatók közel egy tizede számolt be egyéb egyetemi kötődésről is, például szakmai szervezetekről, klubokról, versenycsapatokról vagy öntevékeny körökről.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
