Kijöttek a friss adatok.
Az Oktatási Hivatal 2024-es hallgatói felmérésből kiderült, hogy a diákok mindössze 3%-a tanul jelenleg két szakon egyszerre, ugyanakkor 25% már rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Mindez arra utal, hogy a felsőoktatási rendszerben egyre több olyan „visszatérő hallgató” jelenik meg, aki korábbi diplomája mellé szeretne még egyet.
Az első végzettséggel már rendelkezők köre nem csak a
: az alapképzésben tanulók 13%-a, az osztatlan képzésben részt vevők 12%-a is második (vagy többedik) diplomájáért tanul.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a képzési forma számottevően befolyásolja ezt a mintázatot: míg a nappalis hallgatók 15%-ának, addig a részidős vagy távoktatásban tanulók 54%-ának nem a jelenlegi lesz az első felsőfokú végzettsége.
Az életkor is meghatározó tényező: a 30 éves vagy annál idősebb hallgatók 56%-a, illetve a 24–29 évesek 46%-a már korábban is szerzett diplomát.
Az adatokból is látszik, hogy a hazai felsőoktatásban is egyre inkább megjelenik az élethosszig tartó tanulás, ahol mindenegyes új diploma egy tudatos karrierstratégia része.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
