Kijöttek a friss adatok.
Az Oktatási Hivatal 2024-es hallgatói felmérésből kiderült, hogy a diákok mindössze 3%-a tanul jelenleg két szakon egyszerre, ugyanakkor 25% már rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Mindez arra utal, hogy a felsőoktatási rendszerben egyre több olyan „visszatérő hallgató” jelenik meg, aki korábbi diplomája mellé szeretne még egyet.
Az első végzettséggel már rendelkezők köre nem csak a mesterképzésekre jellemző: az alapképzésben tanulók 13%-a, az osztatlan képzésben részt vevők 12%-a is második (vagy többedik) diplomájáért tanul.Azt is érdemes kiemelni, hogy a képzési forma számottevően befolyásolja ezt a mintázatot: míg a nappalis hallgatók 15%-ának, addig a részidős vagy távoktatásban tanulók 54%-ának nem a jelenlegi lesz az első felsőfokú végzettsége.
Az életkor is meghatározó tényező: a 30 éves vagy annál idősebb hallgatók 56%-a, illetve a 24–29 évesek 46%-a már korábban is szerzett diplomát.Az adatokból is látszik, hogy a hazai felsőoktatásban is egyre inkább megjelenik az élethosszig tartó tanulás, ahol mindenegyes új diploma egy tudatos karrierstratégia része.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
