Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat

Egyetemenként és karonként is eltérő, mikor kezdődik és meddig tart a vizsgaidőszak, így a hallgatók naptárai meglehetősen különbözően alakulnak. Van, ahol a szerencsésebbek még téli szünetet is kapnak, de a legtöbb intézményben december közepétől egészen január végéig tart a vizsgaidőszak.

Összegyűjtöttük néhány nagyobb egyetem időbeosztását. Idén a BME-sek mondhatják magukat a legkedvezőbb helyzetben lévőknek: nekik külön téli szünetet is kiírtak, így a vizsgaidőszak kizárólag januárban indul.

Így alakul a vizsgaidőszak az egyetemeken:

ELTE

  • 2025. december 15. – 2026. január 31.

BME

  • 2026. január 5. – 30.

Az egyetemen téli szünet is lesz, ami december 22. és január 2. között tart.

PPKE

  • 2025. december 15. – 2026. január 31.

Egyes karokon elővizsga-időszakot is meghirdettek, amely december 9-én kezdődik.

KRE

  • 2025. december 13. – 2026. február 7.

A doktori képzésben részt vevő hallgatókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak.

DE

  • 2025. december 15. – 2026. január 30.

A pontos dátum karonként és évfolyamonként változhat, de általában ez az időintervallum érvényes.

PTE

A pécsi egyetemen karonként változik a tanév rendje, de az egyes karokon így alakul a vizsgaidőszak:

  • Bölcsészkar: 2025. december 8–19. és 2026. január 5–23.
  • Közgazdaságtudományi Kar: 2025. december 8–13. és 2026. január 5–24.
  • Műszaki és Informatikai Kar: 2025. december 15. – 2026. január 23.

Corvinus Egyetem

  • 2025. december 15. – 2026. január 25.

Érdemes megjegyezni, hogy a pontos időpontokról mindig tájékozódjatok az egyetem oldalán is, ugyanis, ahogy már említettük a karokon, de akár az évfolyamokon is lehetnek eltérések.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István