Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás

Az ELTE a 2026/2027-es tanévtől egységes, kötelező képzéssel készíti fel minden hallgatóját a mesterséges intelligencia felelős, tudatos és szabályos használatára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemrég életbe lépett a Hallgatói MI Kódex, amely minden egyetemistának engedélyezi az MI-eszközök használatát, de hangsúlyozza, hogy azok csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be: nem válthatják ki az emberi kreativitást, döntést és kritikus gondolkodást – írja az egyetem. A jogszerű, dokumentált MI-használat nem járhat hátránnyal a hallgatók számára, ugyanakkor komoly következményei lesznek az etikai vagy szabályozási vétségeknek.

Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban

Az útmutató szerint az MI segíthet a szakirodalom feldolgozásában, a projektötletek kialakításában, a nyelvi szerkesztésben vagy akár az írói blokk leküzdésében is – de mindvégig meg kell maradnia az emberi kontrollnak. A hallgatók feladata, hogy felismerjék a rendszer hibáit, torzításait és kritikusan értékeljék az általuk generált tartalmat.

A kódex három fő etikai pillére:

  1. Átláthatóság: minden MI-használatot dokumentálni kell;
  2. Emberi felelősség: a hallgató köteles ellenőrizni és értékelni a rendszer eredményeit;
  3. Adatbiztonság: tilos bizalmas vagy nem publikált kutatási adatokat az MI-be feltölteni.

Tiltott felhasználásnak minősül többek között az MI által generált tartalom forrásmegjelölés nélküli átvétele – ez plágiumnak számít –, valamint a vizsgákon vagy zárthelyiken való MI-használat.

Az ELTE kilenc kara 2025 végéig dolgozza ki a saját szakterületi szabályait, amelyeket 2026. január 31-ig tesznek közzé. Ezek ettől az időponttól minden hallgatóra nézve kötelezőek lesznek.

A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.