Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az ELTE a 2026/2027-es tanévtől egységes, kötelező képzéssel készíti fel minden hallgatóját a mesterséges intelligencia felelős, tudatos és szabályos használatára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemrég életbe lépett a Hallgatói MI Kódex, amely minden egyetemistának engedélyezi az MI-eszközök használatát, de hangsúlyozza, hogy azok csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be: nem válthatják ki az emberi kreativitást, döntést és kritikus gondolkodást – írja az egyetem. A jogszerű, dokumentált MI-használat nem járhat hátránnyal a hallgatók számára, ugyanakkor komoly következményei lesznek az etikai vagy szabályozási vétségeknek.
Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban
Az útmutató szerint az MI segíthet a szakirodalom feldolgozásában, a projektötletek kialakításában, a nyelvi szerkesztésben vagy akár az írói blokk leküzdésében is – de mindvégig meg kell maradnia az emberi kontrollnak. A hallgatók feladata, hogy felismerjék a rendszer hibáit, torzításait és kritikusan értékeljék az általuk generált tartalmat.
A kódex három fő etikai pillére:
Tiltott felhasználásnak minősül többek között az MI által generált tartalom forrásmegjelölés nélküli átvétele – ez plágiumnak számít –, valamint a vizsgákon vagy zárthelyiken való MI-használat.
Az ELTE kilenc kara 2025 végéig dolgozza ki a saját szakterületi szabályait, amelyeket 2026. január 31-ig tesznek közzé. Ezek ettől az időponttól minden hallgatóra nézve kötelezőek lesznek.
A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.