5 ezer dollárt kaptak a Karikó Katalin alapította JATE-díj nyertesei

Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.

Karikó Katalin az MTI infomációi szerint úgy fogalmazott, hogy: "Azoknak, akik az 1960-as és az 1990-es évek között itt tanultak, nemcsak az egyetem volt közös, hanem a sorsuk és az is, ahogy éltek.” Az ország több nagykövete, a köztársasági elnök is az egyetem egykori hallgatója volt, és Krasznahorkai László is a JATE-n kezdte tanulmányait.

Rovó László, az SZTE rektora kiemelte, hogy a JATE-díj egyaránt épít az egyetem hagyományaira és nyit az újdonságok felé: a díjazottak jelölésére ugyanis az egyetemi közösség tagjai is javaslatot tehetnek. A három kategória lefedi az egyetem teljes polgárságát.

Egy hallgatót, egy oktatót és egy öregdiákot díjaztak

A hallgatói kategória idei nyertese Czikkely Márton Simon, aki orvosként végzett Szegeden és jelenleg doktoranduszhallgató. Kutatási területe a bakteriális genommérnökség és az antibiotikum-rezisztencia. Már tíz publikációja jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, emellett aktív tudománykommunikációs tevékenységet is folytat.

Az oktatói kategória első JATE-díjasa Tóth Ágota, az SZTE Fizikai kémiai és anyagtudományi tanszékének vezetője. Szegeden szerzett diplomát és doktori címet, később sikeres amerikai kutatói időszak után tért vissza az egyetemre. A nemlineáris kémiai dinamika kiemelkedő kutatója: társszerzőségével 117 nemzetközi publikáció jelent meg, amelyekre több mint 2100 hivatkozás érkezett. A hallgatók háromszor ítélték neki az Aranykréta díjat.

A JATE-díj alumnus kategóriájának első kitüntetettje Ilia Mihály irodalomtörténész, akit sokan „egyszemélyes intézményként” emlegetnek. 1953 óta kötődik a szegedi egyetemhez. Munkásságában kiemelt szerepet kapott a Nyugat első nemzedéke, Juhász Gyula és Ady Endre. Tanári és szerkesztői tevékenysége meghatározóvá tette a Tiszatáj folyóiratot, amelynek egykor legendás főszerkesztője volt.

A díjazottak a díszoklevél és az elismerés szellemiségét jelképező kisplasztika mellett 5 ezer dollár pénzjutalmat kaptak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.