Hankó Balázs szerint a Semmelweis Közép-Európa legjobb egyeteme

A miniszter szerint pedig hamarosan világszinten is a legjobb 100-ban lesz.

  • Székács Linda

A Semmelweis Egyetem (SE) Közép-Európa legjobb egyeteme, a cél pedig az, hogy az elkövetkező években Európa és a világ egyik legjobb egyeteme legyen - erről beszélt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új Diagnosztikai és Terápiás Központjának avatásán.

A miniszter már sokadszorra emlegette a kormány azon célkitűzését, ami szerint 2030-ra lesz magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között, és lesznek európai TOP100-as egyetemek is. Szerinte a világ legjobb száz egyeteme között ott lesz a Semmelweis Egyetem is, ami a jelenlegi rangsorban a 272. helyen áll.

Hankó Balázs szerint ugyanakkor tudományos, kutatási és nemzetköziesítési szempontból az SE már ott van a világ száz legjobb egyeteme között. Az orvostudományok területén a 181., a kardiológia területén a 35., a gyógyszerészeti rangsorokban pedig a 82. helyen áll az intézmény.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.