Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ 43 országában a mesterhallgatók többsége üzleti és jogi képzéseket választ, de Spanyolországban és Norvégiában az oktatás szakok a legnépszerűbbek.
A Visual Capitalist vizualizációja bemutatja, mely országokban és milyen arányban választják a diákok a pedagógiai mesterképzéseket, valamint hogyan térnek el ettől a globális trendtől egyes nemzetek.
Spanyolországban és Norvégiában az oktatást választják a legtöbben
Az oktatás a legnépszerűbb mesterképzés több országban:Ez arra utal, hogy a pedagógusi pálya iránti kereslet és az oktatás minőségének javítására irányuló társadalmi prioritások jelentősen befolyásolják a hallgatói döntéseket.
Globálisan az üzleti és jogi mesterképzések a legnépszerűbbek
Ez azt mutatja, hogy bizonyos országokban a mesterképzés célja kifejezetten a karrierorientált, magas foglalkoztathatóságot biztosító tudás megszerzése.
Érdekes módon, vannak országok, ahol az üzleti és jogi képzés aránya mindenhol 20% alatt marad:
Ez a különbség jól mutatja, hogy a helyi gazdasági és társadalmi igények, valamint a munkaerőpiac alakítja a hallgatói preferenciákat.
Egészségügyi szakok a növekvő igény miatt
Az egészségügyi mesterképzések egyre népszerűbbek világszerte, különösen azokban az országokban, ahol a lakosság öregedő vagy az egészségügyi ellátás bővítése kiemelt cél.Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
