Egyre több médiaszakos szeretne influenszer lenni – kézikönyvet adott ki az NMHH az etikus tartalomgyártásról

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új kiadványa most azoknak szól, akik felelősen szeretnék használni az online tér adta lehetőségeket.

A „Influenszerek jogi kézikönyve” című, hiánypótló kötetet Koltay András, az NMHH elnöke és Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese szerkesztette - olvasható a GVH sajtóközleményében. A kiadvány gazdasági, szerzői és médiajogi kérdéseket is érint, gyakorlati példákkal segítve a kezdő és tapasztalt influenszereket egyaránt. A könyvet október 15-én mutatták be a GVH budapesti székházában.

A magyar influenszerek többsége nem tünteti fel a reklámjellegű tartalmat

Az NMHH szerint az influenszer-szerep nem csupán népszerűséget, hanem komoly felelősséget is jelent. A tartalomgyártók ugyanis követőik bizalmából élnek, miközben a reklámozási szabályokat, szerzői jogokat és etikai határokat is ismerniük kell.

Az influenszer-marketing nem csupán gazdasági tevékenység, hanem bizalmi kapcsolat az alkotók és a fogyasztók között. Éppen ezért közös érdekünk, hogy ez a kapcsolat átlátható, tisztességes és felelősségteljes legyen

– hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.

A versenyhivatal 2024-es felmérése szerint a hazai influenszerek mindössze 20 százaléka tünteti fel minden esetben, ha tartalma reklámjellegű – ez jól mutatja, mennyire aktuális a téma.

Ki számít közszereplőnek az online térben?

Koltay András, az NMHH elnöke szerint az influenszerek ma már közéleti szereplők, akik emberek tömegeire gyakorolnak hatást – akár társadalmi ügyekben is. Ugyanakkor a jog még nem tisztázta egyértelműen, hogy ők a politikusokhoz hasonlóan minősülnek-e közszereplőnek, vagy továbbra is magánszemélynek számítanak a kritizálhatóság szempontjából.

Számos előnnyel jár, ha valaki széles körű nyilvánossághoz fér hozzá, de ezt a lehetőséget nem lehet kihasználni úgy, hogy közben a felelősséget elhárítjuk

– tette hozzá Koltay.

A „Influenszerek jogi kézikönyve” a Médiatudományi Könyvtár sorozatban jelent meg, és külön fejezetben foglalkozik a gyermekvédelemmel, a niche influenszerek és a „kidfluenszerek” (gyermek influenszerek) kérdésével is. A kötet nemcsak jogászoknak vagy kommunikációs szakembereknek lehet hasznos, hanem mindazoknak, akik tudatosan szeretnék építeni online jelenlétüket.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.