A „Influenszerek jogi kézikönyve” című, hiánypótló kötetet Koltay András, az NMHH elnöke és Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese szerkesztette - olvasható a GVH sajtóközleményében. A kiadvány gazdasági, szerzői és médiajogi kérdéseket is érint, gyakorlati példákkal segítve a kezdő és tapasztalt influenszereket egyaránt. A könyvet október 15-én mutatták be a GVH budapesti székházában.
A magyar influenszerek többsége nem tünteti fel a reklámjellegű tartalmat
Az NMHH szerint az influenszer-szerep nem csupán népszerűséget, hanem komoly felelősséget is jelent. A tartalomgyártók ugyanis követőik bizalmából élnek, miközben
a reklámozási szabályokat, szerzői jogokat és etikai határokat is ismerniük kell
.
Az influenszer-marketing nem csupán gazdasági tevékenység, hanem bizalmi kapcsolat az alkotók és a fogyasztók között. Éppen ezért közös érdekünk, hogy ez a kapcsolat átlátható, tisztességes és felelősségteljes legyen
– hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.
A versenyhivatal 2024-es felmérése szerint a hazai influenszerek mindössze 20 százaléka tünteti fel minden esetben, ha tartalma reklámjellegű – ez jól mutatja, mennyire aktuális a téma.
Ki számít közszereplőnek az online térben?
Koltay András, az NMHH elnöke szerint
az influenszerek ma már közéleti szereplők, akik emberek tömegeire gyakorolnak hatást
– akár társadalmi ügyekben is. Ugyanakkor a jog még nem tisztázta egyértelműen, hogy ők a politikusokhoz hasonlóan minősülnek-e közszereplőnek, vagy továbbra is magánszemélynek számítanak a kritizálhatóság szempontjából.
Számos előnnyel jár, ha valaki széles körű nyilvánossághoz fér hozzá, de ezt a lehetőséget nem lehet kihasználni úgy, hogy közben a felelősséget elhárítjuk
– tette hozzá Koltay.
A „Influenszerek jogi kézikönyve” a Médiatudományi Könyvtár sorozatban jelent meg, és
külön fejezetben foglalkozik a gyermekvédelemmel
, a niche influenszerek és a „kidfluenszerek” (gyermek influenszerek) kérdésével is. A kötet nemcsak jogászoknak vagy kommunikációs szakembereknek lehet hasznos, hanem mindazoknak, akik tudatosan szeretnék építeni online jelenlétüket.
Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.