A kultúráért és innovációért felelős miniszter büszkén számolt be a Facebookon, hogy a Times Higher Education a magyar modellt kérte tőle példaként bemutatni a bakui eurázsiai konferencián.
Mint írta, az elmúlt évek megújításának köszönhetően
12 magyar egyetem a világ legjobb 5%-ában szerepel, közülük egy a legjobb 1%-ban”, emellett nőtt a műszaki-informatikai hallgatók száma, megduplázódott a vállalatoknál dolgozó kutatók száma, és 50%-kal több doktorandusz tanul hazánkban.
Hankó szerint mindez a felsőoktatási finanszírozás megháromszorozásának és 600 milliárd forintnyi fejlesztésnek köszönhető.
A világ egyik legnagyobb felsőoktatási rangsoralkotó szervezete, a Times Higher Education arra kért, hogy példaként...
Posted by Hankó Balázs on Thursday, September 25, 2025
Az Eduline-on már írtunk arról, hogy a magyar egyetemek rangsorban elért javulása nem kizárólag a hazai felsőoktatás minőségi átalakulásának eredménye. A QS 2025-ös rangsora szerint az ELTE 130 helyet javított, a Szegedi Tudományegyetem 30-at, a Debreceni Egyetem pedig 100 helyet.
Mivel egy tanulmány megszületése akár több év is lehet, az idei rangsor összeállítása során valószínűsíthető, hogy a szakemberek nem a jelenlegi helyzetet vették figyelembe, hanem legalább az egy évvel korábban megjelent publikációkat” – mondta Fábri György, az ELTE docense és a HVG rangsorainak összeállítója.
Az előrelépés főként az úgynevezett alkalmazói reputáció (munkáltatói elégedettség), a végzett hallgatók foglalkoztatottsága és a fenntarthatósági mutatók javulásának köszönhető, nem pedig a modellváltásnak vagy az állami fejlesztéseknek. Az ELTE például a fenntarthatósági indikátorban a 667. helyről a 258. helyre ugrott, ami döntő hatással volt a rangsorban elért előrelépésre.
A modellváltás hatásai még nem látszanak
A cikk kiemeli, hogy az intézmények jelenlegi anyagi helyzete, a modellváltás és a Horizont Európa programból való kizárás hatásai a rangsorban még nem látszanak, pedig hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a tudományos teljesítményt és a kutatói hálózatok fejlődését.
A QS rangsorban a publikációk és azok idézettsége alapvető indikátor, amelyhez stabil kutatási finanszírozás szükséges. Ebből a szempontból a magyar egyetemek még mindig hátrányos helyzetben vannak, különösen az állami fenntartású és pénzügyi gondokkal küzdő intézmények.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
