Az amerikai külügyminisztérium 6000 diák vízumát vonta vissza

Ez a lépés része a Trump-kormányzat bevándorlás és nemzetközi diákok elleni szigorításának.

A külügyminisztérium több mint 6 000 nemzetközi diákvízumot vont vissza amerikai törvénysértések és a tartózkodási idő túllépése miatt – közölte a minisztérium a BBC-vel.

A hivatal közlése szerint a szabálysértések túlnyomó része

  • erőszakos cselekményekhez,
  • ittas vezetéshez,
  • betörésekhez,
  • valamint a „terrorizmus támogatásához” kapcsolódott.

A döntés illeszkedik a Trump-kormányzat bevándorlással és külföldi diákokkal szembeni szigorúbb fellépéséhez.

Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot

Bár a külügyminisztérium nem részletezte pontosan, mit ért „terrorizmus támogatása” alatt, az adminisztráció egyes esetekben palesztinpárti tüntetéseken részt vevő diákokat is célba vett, arra hivatkozva, hogy megnyilvánulásaik antiszemita jellegűek voltak.

A visszavont vízumok közül mintegy 4 000-et törvénysértés miatt érvénytelenítettek. További 200–300 esetben az úgynevezett „INA 3B” törvényi hivatkozás alapján jártak el, amely a „terrorista tevékenységet” szélesen értelmezi: minden olyan cselekmény ide tartozik, amely veszélyezteti az emberi életet vagy sérti az amerikai törvényeket.

Az év elején a Trump-adminisztráció ideiglenesen felfüggesztette a külföldi diákok vízumkérelmeinek feldolgozását. Júniusban, amikor ismét megnyitották az időpontfoglalást, bejelentették: minden pályázótól elvárják, hogy tegye nyilvánossá közösségimédia-profiljait a fokozott ellenőrzés érdekében.

A hatóságok szerint így könnyebben azonosíthatják azokat, akik „ellenséges hozzáállást tanúsítanak az Egyesült Államok állampolgáraival, kultúrájával, kormányával, intézményeivel vagy alapelveivel szemben”.

A konzulátusi tisztviselőknek emellett arra is figyelniük kell, hogy kiszűrjék azokat, akik „támogatják vagy segítik a kijelölt külföldi terrorszervezeteket, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, vagy törvénytelen antiszemita zaklatásban és erőszakban vesznek részt”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.