"Milyen jó az angolod, hol tanultál meg ilyen gyönyörűen beszélni?" - mondta Donald Trump az angol anyanyelvű libériai elnöknek

Bár az országban több mint húszféle nyelven beszélnek, az angol a hivatalos nyelv.

  • Székács Linda

Angol anyanyelvű afrikai ország elnökének angoltudását dicsérte Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban, ahol afrikai országok vezetőivel találkozott - számolt be róla a New York Times.

"Milyen jó az angolod, gyönyörű. Hol tanultál meg ilyen gyönyörűen beszélni?" - tette fel a kérdést Joseph Boakai-nak, Libéria elnökének.

Miután Boakai tájékoztatta az amerikai elnököt az iskoláiról, Trump megjegyezte, hogy "ez nagyon érdekes" és hogy "olyan emberek is vannak ennél az asztalnál, akik közel sem tudnak ilyen jól beszélni."

Az amerika elnök arról tehát finoman szólva is elfeledkezett, hogy mivel a nyugat-afrikai országot 1822-ben az American Colonization Society (Amerikai Gyarmatosító Társaság) alapította azzal a céllal, hogy a felszabadított rabszolgák Afrikában telepedhessenek le, ezért Libéria hivatalos nyelve az angol lett, a főváros neve pedig Monrovia James Monroe amerikai elnök után. Igaz, az angol mellett több mint húszféle őshonos nyelv is jelen van az országban.

Archie Tammel Harris, egy libériai ifjúsági aktivista később a CNN-nek úgy nyilatkozott; sértve érzi magát az amerikai elnök Joseph Boakai-nak feltett kérdése miatt.

Úgy érzem, az amerikai elnök és a nyugati emberek még mindig úgy tekintenek az afrikaiakra, mint falvakban élő, képzetlenek emberekre

- mondta.

Egy dél-afrikai politikus, Veronica Mente pedig az X-en dühösen arról posztolt, hogy mi akadályozta meg a libériai elnököt abban, hogy felálljon és elmenjen.

A Fehér Ház szerint ugyanakkor Donald Trump kijelentése "szívből jövő bók" volt és Libéria külügyminisztere is azt mondta, hogy mivel az angolnak különböző akcentusai és változatai vannak, Trump elnök "tisztán hallotta az amerikaiak befolyását a libériai angol nyelvtudásra", a kijelentését pedig nem vették sértésnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.