A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonnali jogvédelmet kért a Fővárosi Törvényszéktől, hogy megakadályozza négy jelentős kutatóközpont beolvasztását az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE). Az ADF szerint ugyanis a Magyar Államkincstár jogellenesen kívánja bejegyeztetni az egyetem alapító okiratának módosítását – írják közleményükben.
A Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) még 2024 decemberében szavazta meg, hogy a hozzá tartozó ingatlanokat eladják, melyeket majd a HUN-REN kap meg. Majd június 27-én a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete amellett döntött, hogy a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontok az ELTE alá kerüljenek.
Az ADF álláspontja szerint az átszervezés előkészítése átláthatatlan volt, a döntéseket nem megfelelő felhatalmazással hozták meg, és mindez kormányzati nyomásgyakorlással is párosult. A döntés hátterét tovább árnyalja, hogy az érintett kutatók június 19-én szavaztak az ügyben: a több mint 800 válaszadó közül közel 90 százalék elutasította az ELTE-hez csatolást.
Mindezekre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma két tagja a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadta a HUN-REN Irányító Testület döntését, és azonnali jogvédelmet kért az átalakulás megakadályozása érdekében, amiről a Magyar Államkincstárt is értesítette.
Emellett az ADF több közérdekű adatigénylést is benyújtott, hogy a nyilvánosság megismerhesse a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos eddigi határozatokat és jegyzőkönyveket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
