Budapest belső kerületeiben már ritkán lehet havi 100 ezer forint alatt kiadó szobát találni.
Bár az év első felében még visszafogott volt a kereslet, a nyár elejére látványosan elkezdett élénkülni az albérletpiac. Júniusban már átlagosan 256 ezer forintot kértek a kiadó lakásokért, ami az elmúlt két év legmagasabb kínálati átlagára – derült ki a Rentigo közleményéből.
A platform friss albérletpiaci elemzése rámutat arra, hogy a budapesti élénkülés egyik oka az őszi szemeszterre készülő egyetemisták korai megjelenése. Habár a ponthatárokat csak július 23-án hirdetik ki, a Budapestre érkező külföldi hallgatók már júniusban megkezdték a keresést. Július elejétől a hazai egyetemisták is csatlakoztak hozzájuk, tovább fokozva a nyomást az albérletpiacon.
A Rentigo elemzése szerint a legolcsóbb lehetőség továbbra is a szobabérlés, ám még ez is egyre megterhelőbb: a főváros belső kerületeiben már ritkán találni havi 100 ezer forint alatti ajánlatot.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Az árak emelkedése pedig még nem ért véget. Az Ingatlan.com adatai szerint július közepére Budapest átlagos bérleti díja elérte a 270 ezer forintot, igaz, jelentős különbségek vannak a kerületek között:
Nemcsak Budapest drága
A debreceni albérletek átlaga már 248 ezer forint, és Győr, illetve Székesfehérvár is átlépte a 200 ezres küszöböt. Szegeden és Pécsett valamivel kedvezőbb a helyzet – ott 165–185 ezer forint körül alakulnak az árak. A legolcsóbb egyetemváros továbbra is Miskolc, ahol 125 ezer forint az átlagos albérleti díj.
A szobabérlés népszerű alternatíva a diákok körében, de ezek a költségek is jelentősek. Budapesten átlagosan 110 ezer forintot kérnek havonta egy szobáért, még a külső kerületekben is 75–80 ezer forint körül mozognak az árak. Debrecenben és Szegeden 70 ezer forint körül lehet szobát bérelni, Győrben 60 ezer, míg Pécsett 75 ezer forint az átlagos havi költség.
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
