Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Az egyetemek kutatási tevékenységét az űrkutatás különböző területeire fogják kibővíteni.

Hungarian Spacelab Network néven űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között – számoltak be róla az érintett felek és az MTI.

A közleményekből kiderült, hogy a Hungarian SpaceLab Network célja fejleszteni az űrkutatáshoz szükséges tudást, infrastruktúrát és szervezeti kereteket.

 

A programban részt vevő egyetemek pedig kiterjesztik kutatásaikat az űrrel kapcsolatos területekre, beleértve

  • az űrorvoslást,
  • a repülőgép- és űrmérnökséget,
  • valamint az űrtáplálkozást.

Hankó Balázs az új Spacelab Hálózatot a tudományos fejlődés folytatásaként írta le, amely a magyar űrhajós, Kapu Tibor által végzett kísérletek alapjaira épül.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora elmondta, hogy a hálózat azokat az egyetemeket tömöríti magába, amelyek a HUNOR programban jelentős energiát és kutatási affinitást mutattak.

Az együttműködésben

  • a Miskolci Egyetem,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Széchenyi Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
  • valamint a Debreceni Egyetem vesz részt.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.