Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Az egyetemek kutatási tevékenységét az űrkutatás különböző területeire fogják kibővíteni.

Hungarian Spacelab Network néven űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között – számoltak be róla az érintett felek és az MTI.

A közleményekből kiderült, hogy a Hungarian SpaceLab Network célja fejleszteni az űrkutatáshoz szükséges tudást, infrastruktúrát és szervezeti kereteket.

 

A programban részt vevő egyetemek pedig kiterjesztik kutatásaikat az űrrel kapcsolatos területekre, beleértve

  • az űrorvoslást,
  • a repülőgép- és űrmérnökséget,
  • valamint az űrtáplálkozást.

Hankó Balázs az új Spacelab Hálózatot a tudományos fejlődés folytatásaként írta le, amely a magyar űrhajós, Kapu Tibor által végzett kísérletek alapjaira épül.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora elmondta, hogy a hálózat azokat az egyetemeket tömöríti magába, amelyek a HUNOR programban jelentős energiát és kutatási affinitást mutattak.

Az együttműködésben

  • a Miskolci Egyetem,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Széchenyi Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem,
  • a Szegedi Tudományegyetem,
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
  • valamint a Debreceni Egyetem vesz részt.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.