„Pofátlanul alacsony ösztöndíjak és a megbecsülés hiánya” – Reddit felhasználók válaszoltak arra, miért nem jött be nekik az egyetemi élet

Sokan kritizálták az oktatók hozzáállását és a hiányosan leadott tananyagot is.

  • Rodler Lili

Van, hogy a kezdeti lendület után elfogy a lelkesedés az egyetemi évek alatt. A Redditen egy felhasználó arra kereste a kérdést, hogy akinek mégsem jött be az egyetem vagy felsőoktatás, annak mi volt az oka. Szemezgettünk a válaszokból.

Volt, akik pontokba szedte az általa tapasztaltakat:

„Sosem volt gondom a tanulással, és diplomát is szereztem, szóval nem savanyú a szőlő alapon írom ezeket" - írta egy felhasználó, aki aztán pontokba szedte a panaszait.

Ezek szerinte a következők:

  • igazságtalanságok sora
  • hatalommal való visszaélés
  • hallgatóellenes hozzáállás
  • hallgatók megalázásának normalizálása
  • kettős mérce: az oktatóknak semmit sem kell nyújtani, mert túl nagy emberek a "kinti világban" is, a hallgatótól minden elvárható, erőn felül is
  • nehézkes adminisztráció
  • kirekesztő, elitista hozzáállás, klikkesedes vertikális és horizontális viszonyokban is
  • az egyetem és a kar hírneve mindenek felett: elsikálnak mindent, ami kínos lehet
  • látszatintézkedések sora
  • jutalmazás és elismerés hiánya”

Egy másik felhasználó így vélekedett:

  • „Abszolút szervezetlenség
  • Diákokon kiélt frusztráltság
  • Pofátlanul alacsony ösztöndíjak + megbecsülés hiánya
  • Elavult felszerelés, pénzhiány, állandó seftelés a spórolás érdekében

Voltak, akik konkrét történetet meséltek:

„Gondoltam megpróbálom azt csinálni, amiben jó vagyok.

Nem jött össze. Szerintem elég éretlen voltam ehhez, bár az egyéni probléma, de most is úgy gondolom, hogy bizonyos művészeti egyetemek hozzáállása a hallgatókhoz elég abszurd" - írta, majd a történteket bővebben is kifejtette.

18-20 éves fiatalokat úgy kezelni, mint akik kiforrott jövőképpel rendelkező művészek, mint akiknek az alkotásai már simán galériákba valók; elég abszurd. Akadémikus tudást minimálisan adta át az egyetem. Úgy jöttem ki képgrafikusként, hogy a hagyományos technikák negyedét sem tanították meg. Közre átszik, hogy MINDENT nekünk kellett megvenni, ami szintén nagyon gáz, de akkor is.

Én nagyon akartam benne hinni. Megbuktattak, mondván, hogy tehetségtelen vagyok. Később kiderült, hogy ez egyetemi svindli volt (attól még az előbbi állításban lehet igazság, nem véletlenül engem választottak). Nehezen tudtam feldolgozni, hogy az egy dolog, amiben azt hittem, hogy jó lehetek, darabjaira hullott. Egy világ omlott bennem össze. Persze ösztöndíjra, később koli helyre is teljesen esélytelen voltam, a csókosok ezt is mind megkapták.

És voltak olyanok is, akik egy általánosságban hozott rossz döntést emlegettek fel:

„Valószínű, szaktól is függ. Én nem mondanám, hogy ‘nem jött be’ mert jó jegyekkel lediplomáztam és lett onnan 1-2 barátom, de összességében csalódás volt az egész."

A kommentelő szerint "nagyon sok ‘tölteléktárgy’ volt, amiket csak azért raktak be, hogy xy tanár tarthasson valami órát, de amúgy totál érdektelen volt. Ezen kívül rengeteg olyan tárgy volt, ahol a tanár a saját magát fényezte, az ő tanulmányait, kutatásait, nézőpontját nyomatta, meg néhány másikét, akik beletartoztak a kis bennfentes körbe es vizsgán ezeket kérte szó szerint számon."

A hozzászóló emelett panaszkodott az egyetemi élet hiányára és arra is, hogy kevés gyakorlatias, ‘életre, munkára’ készítő tárgyuk volt, és azokat is, amik voltak "félvállról véve oktatták, plusz sokszor a leginkompetensebb alakok tartottak ezeket az órákat."

De valószínű ez részben az elhibázott egyetem/szakválasztás miatt is lehetett - tette hozzá.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.