„Pofátlanul alacsony ösztöndíjak és a megbecsülés hiánya” – Reddit felhasználók válaszoltak arra, miért nem jött be nekik az egyetemi élet

Sokan kritizálták az oktatók hozzáállását és a hiányosan leadott tananyagot is.

  • Rodler Lili

Van, hogy a kezdeti lendület után elfogy a lelkesedés az egyetemi évek alatt. A Redditen egy felhasználó arra kereste a kérdést, hogy akinek mégsem jött be az egyetem vagy felsőoktatás, annak mi volt az oka. Szemezgettünk a válaszokból.

Volt, akik pontokba szedte az általa tapasztaltakat:

„Sosem volt gondom a tanulással, és diplomát is szereztem, szóval nem savanyú a szőlő alapon írom ezeket" - írta egy felhasználó, aki aztán pontokba szedte a panaszait.

Ezek szerinte a következők:

  • igazságtalanságok sora
  • hatalommal való visszaélés
  • hallgatóellenes hozzáállás
  • hallgatók megalázásának normalizálása
  • kettős mérce: az oktatóknak semmit sem kell nyújtani, mert túl nagy emberek a "kinti világban" is, a hallgatótól minden elvárható, erőn felül is
  • nehézkes adminisztráció
  • kirekesztő, elitista hozzáállás, klikkesedes vertikális és horizontális viszonyokban is
  • az egyetem és a kar hírneve mindenek felett: elsikálnak mindent, ami kínos lehet
  • látszatintézkedések sora
  • jutalmazás és elismerés hiánya”

Egy másik felhasználó így vélekedett:

  • „Abszolút szervezetlenség
  • Diákokon kiélt frusztráltság
  • Pofátlanul alacsony ösztöndíjak + megbecsülés hiánya
  • Elavult felszerelés, pénzhiány, állandó seftelés a spórolás érdekében

Voltak, akik konkrét történetet meséltek:

„Gondoltam megpróbálom azt csinálni, amiben jó vagyok.

Nem jött össze. Szerintem elég éretlen voltam ehhez, bár az egyéni probléma, de most is úgy gondolom, hogy bizonyos művészeti egyetemek hozzáállása a hallgatókhoz elég abszurd" - írta, majd a történteket bővebben is kifejtette.

18-20 éves fiatalokat úgy kezelni, mint akik kiforrott jövőképpel rendelkező művészek, mint akiknek az alkotásai már simán galériákba valók; elég abszurd. Akadémikus tudást minimálisan adta át az egyetem. Úgy jöttem ki képgrafikusként, hogy a hagyományos technikák negyedét sem tanították meg. Közre átszik, hogy MINDENT nekünk kellett megvenni, ami szintén nagyon gáz, de akkor is.

Én nagyon akartam benne hinni. Megbuktattak, mondván, hogy tehetségtelen vagyok. Később kiderült, hogy ez egyetemi svindli volt (attól még az előbbi állításban lehet igazság, nem véletlenül engem választottak). Nehezen tudtam feldolgozni, hogy az egy dolog, amiben azt hittem, hogy jó lehetek, darabjaira hullott. Egy világ omlott bennem össze. Persze ösztöndíjra, később koli helyre is teljesen esélytelen voltam, a csókosok ezt is mind megkapták.

És voltak olyanok is, akik egy általánosságban hozott rossz döntést emlegettek fel:

„Valószínű, szaktól is függ. Én nem mondanám, hogy ‘nem jött be’ mert jó jegyekkel lediplomáztam és lett onnan 1-2 barátom, de összességében csalódás volt az egész."

A kommentelő szerint "nagyon sok ‘tölteléktárgy’ volt, amiket csak azért raktak be, hogy xy tanár tarthasson valami órát, de amúgy totál érdektelen volt. Ezen kívül rengeteg olyan tárgy volt, ahol a tanár a saját magát fényezte, az ő tanulmányait, kutatásait, nézőpontját nyomatta, meg néhány másikét, akik beletartoztak a kis bennfentes körbe es vizsgán ezeket kérte szó szerint számon."

A hozzászóló emelett panaszkodott az egyetemi élet hiányára és arra is, hogy kevés gyakorlatias, ‘életre, munkára’ készítő tárgyuk volt, és azokat is, amik voltak "félvállról véve oktatták, plusz sokszor a leginkompetensebb alakok tartottak ezeket az órákat."

De valószínű ez részben az elhibázott egyetem/szakválasztás miatt is lehetett - tette hozzá.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.