Megijedtek a tiltakozóktól, zárt szavazáson döntött az ELTE szenátusa a kutatóközpontok átvételéről

A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.

  • Székács Linda

Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a HUN-REN négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontjának az egyetemhez csatolását hétfőn. Augusztus 1-től tehát a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez fog tartozni - számolt be róla a 444.

Mindezt annak ellenére, hogy korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia - amiről a kormány 2019-ben választotta le a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, az ELTE polgárai petíciót indítottak az átszervezés ellen, ami szerintük súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát, és magán az ülésen is részt vettek tiltakozók, akik NEM feliratú táblákkal próbáltak hatni a szenátusra.

A 444 úgy tudja, a tiltakozók többnyire kutatók és az ELTE polgárai voltak, akiktől az egyetem vezetése megijed; az egyik szenátusi tag például azt mondta, fizikailag fenyegetve érzi magát a demonstrálóktól, akiknek a kilétét megpróbálták kideríteni. Miután az ülés nyilvánossága miatt ezt nem sikerült megtudni, a szenátus zárt ülést rendelt el, a tiltakozókat kiküldték és csak ezt követően döntöttek a kutatóközpontok átvételéről. Úgy tudni, 40 szenátusi tag közül mindössze négyen szavaztak az átvétel ellen.

Darázs Lénárd, az egyetem augusztus 1-jén hivatalba lépő rektora egyébként korábban a Telexnek azt mondta; az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a HUN-REN-ből kirakott kutatóintézeteket, amik a tervezet szerint közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól, és a HUN-REN-től átkerülő oktatók - szemben az egyetem kari dolgozóival - nem lesznek közalkalmazottak.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn a közösségi médiában jogellenesnek, törvénybe ütközőnek nevezte a kutatóközpontok egyetemhez való csatolását, mert szerintük "az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül."

 

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma álláspontja az ELTE vezetőinek szenátusi előterjesztéseirőlAz ELTE 2025. július 7-én...

Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Sunday, July 6, 2025

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.