A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.
Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a HUN-REN négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontjának az egyetemhez csatolását hétfőn. Augusztus 1-től tehát a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez fog tartozni - számolt be róla a 444.
Mindezt annak ellenére, hogy korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia - amiről a kormány 2019-ben választotta le a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, az ELTE polgárai petíciót indítottak az átszervezés ellen, ami szerintük súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát, és magán az ülésen is részt vettek tiltakozók, akik NEM feliratú táblákkal próbáltak hatni a szenátusra.
A 444 úgy tudja, a tiltakozók többnyire kutatók és az ELTE polgárai voltak, akiktől az egyetem vezetése megijed; az egyik szenátusi tag például azt mondta, fizikailag fenyegetve érzi magát a demonstrálóktól, akiknek a kilétét megpróbálták kideríteni. Miután az ülés nyilvánossága miatt ezt nem sikerült megtudni, a szenátus zárt ülést rendelt el, a tiltakozókat kiküldték és csak ezt követően döntöttek a kutatóközpontok átvételéről. Úgy tudni, 40 szenátusi tag közül mindössze négyen szavaztak az átvétel ellen.
Darázs Lénárd, az egyetem augusztus 1-jén hivatalba lépő rektora egyébként korábban a Telexnek azt mondta; az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a HUN-REN-ből kirakott kutatóintézeteket, amik a tervezet szerint közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól, és a HUN-REN-től átkerülő oktatók - szemben az egyetem kari dolgozóival - nem lesznek közalkalmazottak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn a közösségi médiában jogellenesnek, törvénybe ütközőnek nevezte a kutatóközpontok egyetemhez való csatolását, mert szerintük "az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül."
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma álláspontja az ELTE vezetőinek szenátusi előterjesztéseirőlAz ELTE 2025. július 7-én...
Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Sunday, July 6, 2025
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
