A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) legújabb felmérése rávilágít: a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során.
A válaszadók közel 90 százaléka legalább hármas szintű stresszről számolt be egy ötfokú skálán. A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van – a hallgatók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lelkiállapota már akadályozta a tanulásban.
A HÖOK korábban már azt is bemutatta, milyen lakhatási válság van a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
A leggyakoribb stresszforrás a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. Gyakran párosul megélhetési gondokkal, magánéleti nehézségekkel vagy lakhatási bizonytalansággal. Sok diák egyszerre több területen is küzd kihívásokkal, ami hosszú távon komoly mentális megterhelést okozhat.
Habár több egyetemen elérhető pszichológiai vagy életvezetési tanácsadás, a segítséghez való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik, elsősorban a kapacitáshiány miatt.
A HÖOK 2025 nyarán átfogó kutatási programot indított, hogy feltérképezze a hallgatók valós tapasztalatait. A felmérésből már az is kiderült, hogy a felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez. A megkérdezetek 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
