A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) legújabb felmérése rávilágít: a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során.
A válaszadók közel 90 százaléka legalább hármas szintű stresszről számolt be egy ötfokú skálán. A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van – a hallgatók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lelkiállapota már akadályozta a tanulásban.
A HÖOK korábban már azt is bemutatta, milyen lakhatási válság van a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
A leggyakoribb stresszforrás a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. Gyakran párosul megélhetési gondokkal, magánéleti nehézségekkel vagy lakhatási bizonytalansággal. Sok diák egyszerre több területen is küzd kihívásokkal, ami hosszú távon komoly mentális megterhelést okozhat.
Habár több egyetemen elérhető pszichológiai vagy életvezetési tanácsadás, a segítséghez való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik, elsősorban a kapacitáshiány miatt.
A HÖOK 2025 nyarán átfogó kutatási programot indított, hogy feltérképezze a hallgatók valós tapasztalatait. A felmérésből már az is kiderült, hogy a felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez. A megkérdezetek 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
