Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.
Szerdán írtuk meg, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot miután kiderült, hogy átalakul a kutatóhálózat. Majd este a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is jelezte közleményében, hogy nyitottak lennének átvenni a leválasztott kutatóközpontokat.
Az MTA közleménye úgy fogalmaz, hogy ha a kormány mindenképpen le akarja választani a HUN-REN-ről a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat, akkor ők készek azoknak átvételére, azonban ennek feltétele, hogy „a kormány a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítson számukra.”
Bár önállóan jelentkeztek be az intézmények, de a háttérben kormányzati nyomás sejthető. A hvg360 szerint Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem vállalta a kutatóhálózat „öncsonkítását”, ezért jelent meg az ELTE „kérelme” formájában a terv. A lépésnek két célja lehet vagy egy csúcsegyetem építése az ELTE megerősítésével, vagy pedig a humán tudományok elsorvasztása – a finanszírozás hosszú távú bizonytalanságával, a tudományos szabadság csendes korlátozásával.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az átalakítás ellen, és felszólította az ELTE rektorát és a HUN-REN elnökét, hogy ne járuljanak hozzá a kutatóhálózat szétveréséhez.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
