Bekerült egy magyar egyetem a legjobb 100-ba az orosz egyetemi rangsorban

A moszkvai székhelyű Round University Rankings nemzetközi rangsorában az egyetemeink kivételesen jó helyezéseket érnek el. Idén pedig a Semmelweis Egyetem különleges pozícióba került.

  • Rodler Lili

Round University Ranking (RUR) 20 indikátor alapján, 4 kulcsfontosságú területen – oktatás, kutatás, nemzeti sokszínűség, pénzügyi fenntarthatóság – rangsorolta a világ több mint 1200 vezető intézményeit.

Hasítanak a magyar egyetemek az orosz egyetemi rangsorban

A rangsorra idén is 9 magyar egyetem került fel, amelyek közül első helyen végzett a Semmelweis Egyetem, ráadásul sikeresen átlépte a TOP 100-as határt. A második, harmadik és a negyedik helyen is vidéki egyetemek szerepelnek, akárcsak a tavalyi rangsorban, azonban történtek nagyobb változások is történtek a pozíciókat illetően. Többek között az, hogy a BME az eddigi ötödik helyről lecsúszott a nyolcadikra.

Mutatjuk melyik magyar egyetemek kerültek fel a RUR rangsorára:

  1. Semmelweis Egyetem (98.)
  2. Debreceni Egyetem (303.)
  3. Pécsi Tudományegyetem (377.)
  4. Szegedi Tudományegyetem (406.)
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem (570.)
  6. Pannónia Egyetem (680.)
  7. Miskolci Egyetem (714.)
  8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (726.)
  9. Soproni Egyetem (935.)

Idén a részrangsorokat nézve nem csak oktatási területen ért el az SE gyémánt ligás helyezést - ami a legjobb kategóriai besorolásnak számít, hanem a legjobb 100 intézmény közé való bejutást is ezzel díjazzák.

Pozíciót javított tavalyhoz képest a Debreceni Egyetem, ami 24 hellyel, a Szegedi Tudományegyetem pedig 50 hellyel előrébb került. Az ELTE, a Miskolci-, illetve a Pannónia Egyetem is megelőzte a BME-t, ami viszont közel 100 hellyel csúszott hátrébb.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.