Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Debreceni Egyetemen hamarosan elindul egy új, hároméves állategészségügyi mérnöki képzés. Ez az új szak egyfajta „gyorstalpaló” lesz, amely állatorvosi diploma nélkül is lehetőséget ad arra, hogy a végzettek önálló állatorvosi munkát végezzenek.
2024 novemberében a HAON is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos két új mérnökképzés – az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök – elindítását javasolta. Célja ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyre súlyosabb szakemberhiányának enyhítése.
2025 júniusában pedig hivatalosan be is jelentették az új szakokat. Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő, aki korábban már bírálta az új képzéseket, Facebook-posztjában számolt be róla:
„Az új “állategészségügyi mérnök” képzés is “csak” arra próbál reagálni, hogy a hatósági állategészségügyi rendszer összeomlott. Képzett állatorvos ugyanis nem nagyon megy ezekre a területekre, hiszen gyalázatosan fizetik őket.”
Rámutatott arra is, hogy több járási főállatorvosnak jelenleg sincs állatorvosi diplomája, a kormányhivatalok pedig gyakran nem állatorvosokat, hanem például jogászokat neveznek ki ilyen pozíciókba. Megjegyezte, hogy egy baranyai járásban például a hivatal vezetője maga nevezte ki magát főállatorvosnak.
A politikus novemberi posztjában arról is írt, hogy az akkor még csak tervezett új szak akkreditációja „elég csúfosan” állt, amit Kósa azzal próbált támogatni, hogy „előre jogot adott a majdani oktatás után diplomát szerzőknek."
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.