Szakemberhiány miatt állategészségügyi mérnöki képzés indulhat a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen hamarosan elindul egy új, hároméves állategészségügyi mérnöki képzés. Ez az új szak egyfajta „gyorstalpaló” lesz, amely állatorvosi diploma nélkül is lehetőséget ad arra, hogy a végzettek önálló állatorvosi munkát végezzenek.

2024 novemberében a HAON is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos két új mérnökképzés – az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök – elindítását javasolta. Célja ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyre súlyosabb szakemberhiányának enyhítése.

2025 júniusában pedig hivatalosan be is jelentették az új szakokat. Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő, aki korábban már bírálta az új képzéseket, Facebook-posztjában számolt be róla:

„Az új “állategészségügyi mérnök” képzés is “csak” arra próbál reagálni, hogy a hatósági állategészségügyi rendszer összeomlott. Képzett állatorvos ugyanis nem nagyon megy ezekre a területekre, hiszen gyalázatosan fizetik őket.”

 

Rámutatott arra is, hogy több járási főállatorvosnak jelenleg sincs állatorvosi diplomája, a kormányhivatalok pedig gyakran nem állatorvosokat, hanem például jogászokat neveznek ki ilyen pozíciókba. Megjegyezte, hogy egy baranyai járásban például a hivatal vezetője maga nevezte ki magát főállatorvosnak.

A politikus novemberi posztjában arról is írt, hogy az akkor még csak tervezett új szak akkreditációja „elég csúfosan” állt, amit Kósa azzal próbált támogatni, hogy „előre jogot adott a majdani oktatás után diplomát szerzőknek."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.