Kinevezték a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új vezetőjét és tagjait

A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.

A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozat értelmében Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke - írja a HVG. A testület további 19 tagját is kinevezték – a hallgatói képviselőt leszámítva – kilenc évre. A tagok között megtalálhatók állami, egyházi és alapítványi egyetemek oktatói, valamint a HUN-REN főigazgatója és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője is.

Mi is az a MAB?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bizottság szerepét. Így röviden összefoglalva, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egy független, országos szakértői testület, amelynek feladata a magyar felsőoktatásban zajló képzések, tudományos kutatás, illetve művészeti tevékenység minőségének külső értékelése. Emellett a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata is ide tartozik. A testület szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos jogszabályban szabályozott eljárásokban, például új szakok indításának engedélyezésében vagy intézményi akkreditációk során.

Számos olyan egyetemi szak működik jelenleg is a magyar egyetemeken, melyeknek elindulását a MAB nem támogatta, ennek ellenére mégis tanulhatnak rajta hallgatók.

Bár a kinevezések május 1-jétől érvényesek, a bizottság a hónapban még ülésezett, és például lezárta a Milton Friedman Egyetem akkreditációs eljárását. Ezt még az előző elnök, Csépe Valéria írta alá, aki nem került be az új testületbe. Mivel a határozat nem említi az előző tagok felmentésének pontos időpontját, kérdéses, hogy a májusi döntések jogilag érvényesek-e.

A Milton Friedman Egyetem korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert repülőmérnök hallgatói csak utólag értesültek arról, hogy képzésük nem kapott MAB-támogatást – miközben a tandíj félévente 4,3 millió forint. Ez a történet is rávilágít arra, mennyire fontos az akkreditációs testület átlátható és hiteles működése.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.