Kinevezték a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új vezetőjét és tagjait

A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.

A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozat értelmében Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke - írja a HVG. A testület további 19 tagját is kinevezték – a hallgatói képviselőt leszámítva – kilenc évre. A tagok között megtalálhatók állami, egyházi és alapítványi egyetemek oktatói, valamint a HUN-REN főigazgatója és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője is.

Mi is az a MAB?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bizottság szerepét. Így röviden összefoglalva, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egy független, országos szakértői testület, amelynek feladata a magyar felsőoktatásban zajló képzések, tudományos kutatás, illetve művészeti tevékenység minőségének külső értékelése. Emellett a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata is ide tartozik. A testület szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos jogszabályban szabályozott eljárásokban, például új szakok indításának engedélyezésében vagy intézményi akkreditációk során.

Számos olyan egyetemi szak működik jelenleg is a magyar egyetemeken, melyeknek elindulását a MAB nem támogatta, ennek ellenére mégis tanulhatnak rajta hallgatók.

Bár a kinevezések május 1-jétől érvényesek, a bizottság a hónapban még ülésezett, és például lezárta a Milton Friedman Egyetem akkreditációs eljárását. Ezt még az előző elnök, Csépe Valéria írta alá, aki nem került be az új testületbe. Mivel a határozat nem említi az előző tagok felmentésének pontos időpontját, kérdéses, hogy a májusi döntések jogilag érvényesek-e.

A Milton Friedman Egyetem korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert repülőmérnök hallgatói csak utólag értesültek arról, hogy képzésük nem kapott MAB-támogatást – miközben a tandíj félévente 4,3 millió forint. Ez a történet is rávilágít arra, mennyire fontos az akkreditációs testület átlátható és hiteles működése.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.