Szakemberhiány miatt állategészségügyi mérnöki képzés indulhat a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetemen hamarosan elindul egy új, hároméves állategészségügyi mérnöki képzés. Ez az új szak egyfajta „gyorstalpaló” lesz, amely állatorvosi diploma nélkül is lehetőséget ad arra, hogy a végzettek önálló állatorvosi munkát végezzenek.

2024 novemberében a HAON is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos két új mérnökképzés – az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök – elindítását javasolta. Célja ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyre súlyosabb szakemberhiányának enyhítése.

2025 júniusában pedig hivatalosan be is jelentették az új szakokat. Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő, aki korábban már bírálta az új képzéseket, Facebook-posztjában számolt be róla:

„Az új “állategészségügyi mérnök” képzés is “csak” arra próbál reagálni, hogy a hatósági állategészségügyi rendszer összeomlott. Képzett állatorvos ugyanis nem nagyon megy ezekre a területekre, hiszen gyalázatosan fizetik őket.”

 

Rámutatott arra is, hogy több járási főállatorvosnak jelenleg sincs állatorvosi diplomája, a kormányhivatalok pedig gyakran nem állatorvosokat, hanem például jogászokat neveznek ki ilyen pozíciókba. Megjegyezte, hogy egy baranyai járásban például a hivatal vezetője maga nevezte ki magát főállatorvosnak.

A politikus novemberi posztjában arról is írt, hogy az akkor még csak tervezett új szak akkreditációja „elég csúfosan” állt, amit Kósa azzal próbált támogatni, hogy „előre jogot adott a majdani oktatás után diplomát szerzőknek."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna