Kinevezték a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új vezetőjét és tagjait

A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.

A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozat értelmében Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke - írja a HVG. A testület további 19 tagját is kinevezték – a hallgatói képviselőt leszámítva – kilenc évre. A tagok között megtalálhatók állami, egyházi és alapítványi egyetemek oktatói, valamint a HUN-REN főigazgatója és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője is.

Mi is az a MAB?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bizottság szerepét. Így röviden összefoglalva, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egy független, országos szakértői testület, amelynek feladata a magyar felsőoktatásban zajló képzések, tudományos kutatás, illetve művészeti tevékenység minőségének külső értékelése. Emellett a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata is ide tartozik. A testület szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos jogszabályban szabályozott eljárásokban, például új szakok indításának engedélyezésében vagy intézményi akkreditációk során.

Számos olyan egyetemi szak működik jelenleg is a magyar egyetemeken, melyeknek elindulását a MAB nem támogatta, ennek ellenére mégis tanulhatnak rajta hallgatók.

Bár a kinevezések május 1-jétől érvényesek, a bizottság a hónapban még ülésezett, és például lezárta a Milton Friedman Egyetem akkreditációs eljárását. Ezt még az előző elnök, Csépe Valéria írta alá, aki nem került be az új testületbe. Mivel a határozat nem említi az előző tagok felmentésének pontos időpontját, kérdéses, hogy a májusi döntések jogilag érvényesek-e.

A Milton Friedman Egyetem korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert repülőmérnök hallgatói csak utólag értesültek arról, hogy képzésük nem kapott MAB-támogatást – miközben a tandíj félévente 4,3 millió forint. Ez a történet is rávilágít arra, mennyire fontos az akkreditációs testület átlátható és hiteles működése.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?