A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozat értelmében Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke - írja a HVG. A testület további 19 tagját is kinevezték – a hallgatói képviselőt leszámítva – kilenc évre. A tagok között megtalálhatók állami, egyházi és alapítványi egyetemek oktatói, valamint a HUN-REN főigazgatója és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője is.
Mi is az a MAB?
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bizottság szerepét. Így röviden összefoglalva, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egy független, országos szakértői testület, amelynek feladata a magyar felsőoktatásban zajló képzések, tudományos kutatás, illetve művészeti tevékenység minőségének külső értékelése. Emellett a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata is ide tartozik. A testület szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos jogszabályban szabályozott eljárásokban, például új szakok indításának engedélyezésében vagy intézményi akkreditációk során.
Bár a kinevezések május 1-jétől érvényesek, a bizottság a hónapban még ülésezett, és például lezárta a Milton Friedman Egyetem akkreditációs eljárását. Ezt még az előző elnök, Csépe Valéria írta alá, aki nem került be az új testületbe. Mivel a határozat nem említi az előző tagok felmentésének pontos időpontját, kérdéses, hogy a májusi döntések jogilag érvényesek-e.
A Milton Friedman Egyetem korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert repülőmérnök hallgatói csak utólag értesültek arról, hogy képzésük nem kapott MAB-támogatást – miközben a tandíj félévente 4,3 millió forint. Ez a történet is rávilágít arra, mennyire fontos az akkreditációs testület átlátható és hiteles működése.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
