Fiktív tanulók után vettek fel állami támogatást egy nonprofit szervezeten keresztül – több mint 43 millió forintos kár érhette az államot. A Szegedi Járásbíróságon indult meg a büntetőeljárás.
Szerdán megkezdődött a Szegedi Járásbíróságon annak az 51 éves nőnek a pere, aki a vád szerint éveken keresztül felnőttoktatási intézményeket irányított, és jogosulatlanul igényelt állami normatívát nem létező diákok után – írja az MTI.
Már az átvétel napján eladta gyereke iskolai laptopját egy szülő
A vádirat szerint a nő korábban eltiltás alatt állt, mégis ténylegesen ő vezette azt a nonprofit céget, amely 2016 és 2019 között több felnőttoktatási intézményt tartott fenn. A tanulók létszámát a köznevelési információs rendszerbe valótlanul rögzítették, így az államkincstártól több mint 43 millió forint támogatást igényeltek jogtalanul.
A cég ügyvezetője formálisan a nő lánya volt, aki a bíróság előtt elismerte, hogy anyja utasítására írta alá a fiktív adatokat tartalmazó dokumentumokat, anélkül, hogy azok valódiságát ellenőrizte volna. A bíróság őt már jogerősen elítélte: 800 ezer forint pénzbüntetést kapott, és három évre eltiltották attól, hogy gazdálkodó szervezet vezetője lehessen.
A cégvezető nő ellen üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Az ügyészség öt év börtönbüntetést és 600 ezer forint pénzbüntetést kért a vádlott asszonyra abban az esetben, ha beismeri bűnösségét – ezt azonban visszautasította, így az ügyben tárgyaláson döntenek majd.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
