Az új vagyonkezelő alapítvány élére a Nobel-díjas Krausz Ferenc áll.
„Nem éppen szerény célkitűzések olvashatók abban a parlamenti szavazásra váró törvénytervezetben, amelynek elfogadása után Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével tervezi létrehozni a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt” – fogalmazta meg a HVG.
A célkitűzések többek között az alábbi pontok szerepelnek:
„A magyar tudomány aranycsapatát építjük, és az utánpótlásról is gondoskodunk” – nyilatkozta Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter, az alapítványról és ő is kijelölt egy célkitűzést a programmal kapcsolatban, miszerint „2030-ra Magyarországnak Európa tíz leginnovatívabb országa közé kell kerülnie”.
Az Osztrák Tudományos Akadémia magyar kémikust díjazott
A tervek szerint a támogatásokkal hazacsábított kutatókat, a teljes kutatói csapatukkal együtt valamelyik magyar egyetemen vagy kutatóintézetben helyeznék el, ezáltal „európai szinten vagy világszinten is elismert munkájukat itthon tudják majd folytatni”.
A minisztérium további célja, hogy az elkövetkezendő években 25 kutatói csapatot hívjanak haza. A feltörekvő fiatalokból pedig 50 új csoportot hoznának létre.
Az alapítvány élére Krausz Ferenc kerül, aki annak vezetésébe más Nobel-díjas kutatókat is meghív. Ezen felül „ő választja ki és hívja haza azokat a kutatókat, akik a programban részt vesznek, és segíti a tehetséggondozást is” - írja a HVG.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
