Több mint százmilliárd forint tűnt el a Neumann János Egyetemért Alapítvány kezeléséből, amelyből egy új campus és városrész épült volna Kecskeméten. A grandiózus fejlesztés helyén azonban ma is csak félbemaradt építkezések és meg nem valósult tervek állnak.
2020-ban és 2021-ben az állam összesen 144 milliárd forintot biztosított az alapítvány számára, hogy megvalósítsák a „Tudásváros” nevű projektet. A cél egy modern egyetemi campus és egy új városrész létrehozása volt, amely több ezer embernek adott volna otthont, lakóépületekkel, rendezvényközponttal, parkokkal és felújított vasútvonallal.
Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az alapítvány 127,5 milliárd forintot kölcsönadott az MNB érdekeltségi körébe tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. A cég a pénz nagy részét a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA részvényeibe fektette, amelyek értéke a tranzakció után több mint felére esett.
A Telex nemrég bemutatta, milyen nagyszabású fejlesztést terveztek ebből a pénzből, amelynek megvalósulására jelenleg semmi esély nincs. 2024 februárjában látványos sajtótájékoztatón mutatták be Kecskeméten a Tudásváros terveit, de a beruházás pontos kezdési időpontjáról akkor sem esett szó. Közben már tudni lehetett, hogy a korábban kapott 100 milliárd forintot nem tudják visszaszerezni, mivel azt ideiglenesen az Optimának adták kölcsön.
Kecskeméten pedig eközben már zajlott az egyetemi campus építése. Az első épület 2019-ben készült el, és a Gazdaságtudományi Kar központja lett. A folytatás 2022-ben kezdődött, új iroda- és kollégiumi épületekkel, melyek 2024 végére készültek volna el. Ám a projekt tavaly leállt, az építkezések félbemaradtak, és jelenleg sincs információ a folytatásról.
A Tudásváros és a campus bővítésének sorsa közös gyökerekkel bír: mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány kezében futott.
Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány már 2021-ben megkapta a 100 milliárdos támogatást a Tudásváros és egy innovációs park felépítésére, noha akkor még csak a tervezés zajlott. A pénzt ideiglenesen az Optima Befektetési Zrt.-nek adták kölcsön, később pedig kiderült: a projektek költségei a vártnál jóval magasabbak, 250–300 milliárd forintra rúgnának. Újabb állami forrás azonban nem érkezett, így a kivitelezés el sem indult.
Az Optima a veszteséges részvényeit nem kívánja eladni, inkább ingatlanokkal és cégekkel törlesztené a fennálló 127,5 milliárd forintos tartozását az egyetem alapítványának. Felmerült többek között a kecskeméti campus második ütemét építő Wepmark Holding, valamint a Metropolitan Egyetemet tulajdonló Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő átruházása is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
