Több tucat oktató munkahelye szűnhet meg nyár végéig a Károli Egyetemen

Írásban egyelőre nem, csak szóban tájékoztatták az oktatókat a jogviszonyuk megszűnéséről.

Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a 2025-ös nyár végéig – számolt be róla a Válasz Online.

Petíciót indítottak a hallgatók a Károlin megszűnő mester- és posztgraduális képzésekért

Bár az egyetem korábban azt ígérte, hogy a megszűnő tizennyolc képzés fokozatosan, kifutó rendszerben zárul le, az elmúlt hetek eseményei mást mutatnak: az oktatókkal szóbeli közlések útján tudatták, hogy jogviszonyuk augusztus 31-én megszűnik.

A képzések leállítása több száz hallgatót érint, akik, miután értesültek tanulmányaik megszüntetéséről és a tanáraik elbocsátásáról, a szenátusi ülésen is megjelentek, hogy kérdéseikkel szembesítsék az egyetem vezetését. A jelen lévők szerint Trócsányi László rektor még a kérdések elhangzása előtt távozott a teremből. Az egyetem hivatalos válaszokat nem adott a lap megkeresésére, így csak az egyetem polgárságától kapott információkra tudnak támaszkodni.

Állításaik szerint az érintett oktatókkal – főként művészettudományi területeken, például művészettörténet, drámapedagógia, színháztudomány, illetve tolmács- és szakfordítóképzésekben tanítók – egyelőre csupán szóbeli munkajogi nyilatkozatban közölték az elbocsátásukat. Bár ígéretet kaptak írásos értesítésre, ez a mai napig nem történt meg. Egy oktató szerint az egyetem vezetése „nagyon vigyáz arra, hogy semmit ne írjanak le”.

A hallgatók szervezkedni kezdtek: létrejött a Károlis Bölcsészek Összefogása, miután kiderült, hogy a képzéseiket megszüntetik, és tanáraik elveszítik állásukat. Sokan abban a hitben voltak, hogy kifutó rendszerben fejezhetik be tanulmányaikat, ám április elején értesültek arról, hogy a hallgatók esetleges átvételéről tárgyalások folynak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is. Ekkor tudták meg azt is, hogy oktatóik munkaviszonya szóbeli tájékoztatás alapján augusztus végén lejár.

A hallgatók számára az egyetem nemrégiben három lehetőséget kínált:

  1. Átjelentkezés a Pázmányra
  2. Vendéghallgatói státusz a Pázmányon, de károlis diplomával
  3. Maradás a Károlin

A döntés meghozatalára rövid határidőt kaptak, részletes információk nélkül. Sokakban felmerült a gyanú, hogy a harmadik opció gyakorlatilag megegyezik a másodikkal, annyi különbséggel, hogy nem a hallgatók, hanem a pázmányos oktatók lennének vendégstátuszban a Károlin. Arra a kérdésre, hogy folytathatják-e tanulmányaikat a jelenlegi tanáraik vezetésével, nem kaptak megnyugtató választ.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.