Új campus és városrész épült volna a kecskeméti egyetem alapítványából eltűnt több mint százmilliárd forintból

Több mint százmilliárd forint tűnt el a Neumann János Egyetemért Alapítvány kezeléséből, amelyből egy új campus és városrész épült volna Kecskeméten. A grandiózus fejlesztés helyén azonban ma is csak félbemaradt építkezések és meg nem valósult tervek állnak.

2020-ban és 2021-ben az állam összesen 144 milliárd forintot biztosított az alapítvány számára, hogy megvalósítsák a „Tudásváros” nevű projektet. A cél egy modern egyetemi campus és egy új városrész létrehozása volt, amely több ezer embernek adott volna otthont, lakóépületekkel, rendezvényközponttal, parkokkal és felújított vasútvonallal.

Így vált köddé mintegy 130 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemen

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az alapítvány 127,5 milliárd forintot kölcsönadott az MNB érdekeltségi körébe tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. A cég a pénz nagy részét a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA részvényeibe fektette, amelyek értéke a tranzakció után több mint felére esett.

A Telex nemrég bemutatta, milyen nagyszabású fejlesztést terveztek ebből a pénzből, amelynek megvalósulására jelenleg semmi esély nincs. 2024 februárjában látványos sajtótájékoztatón mutatták be Kecskeméten a Tudásváros terveit, de a beruházás pontos kezdési időpontjáról akkor sem esett szó. Közben már tudni lehetett, hogy a korábban kapott 100 milliárd forintot nem tudják visszaszerezni, mivel azt ideiglenesen az Optimának adták kölcsön.

Kecskeméten pedig eközben már zajlott az egyetemi campus építése. Az első épület 2019-ben készült el, és a Gazdaságtudományi Kar központja lett. A folytatás 2022-ben kezdődött, új iroda- és kollégiumi épületekkel, melyek 2024 végére készültek volna el. Ám a projekt tavaly leállt, az építkezések félbemaradtak, és jelenleg sincs információ a folytatásról.

A Tudásváros és a campus bővítésének sorsa közös gyökerekkel bír: mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány kezében futott.

Afrikai táncosokkal és dudálásra felszólító táblákkal is tüntetnek a kecskemétiek az NJE alapítvány eltűnt pénze miatt

Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány már 2021-ben megkapta a 100 milliárdos támogatást a Tudásváros és egy innovációs park felépítésére, noha akkor még csak a tervezés zajlott. A pénzt ideiglenesen az Optima Befektetési Zrt.-nek adták kölcsön, később pedig kiderült: a projektek költségei a vártnál jóval magasabbak, 250–300 milliárd forintra rúgnának. Újabb állami forrás azonban nem érkezett, így a kivitelezés el sem indult.

Az Optima a veszteséges részvényeit nem kívánja eladni, inkább ingatlanokkal és cégekkel törlesztené a fennálló 127,5 milliárd forintos tartozását az egyetem alapítványának. Felmerült többek között a kecskeméti campus második ütemét építő Wepmark Holding, valamint a Metropolitan Egyetemet tulajdonló Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő átruházása is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.