Angolérettségi: ez a kulcsa a tökéletes hosszú esszének

Az angol középszinté érettségi írásbelijén az íráskészség résznél két fogalmazást is le kell adnotok. Mutatjuk, hogy mire kell ügyelni a hosszabb esszé kidolgozásánál.

  • Rodler Lili

Korábban összegyűjtöttük, hogy mire figyeljetek a rövid fogalmazásnál, megnyugtatunk benneteket, a szempontok nem sokat változnak a hosszabb esszé értékelésénél sem. Csak pár alapvetéssel egészülnek kis. Ha figyelembe veszitek ezeket a szabályokat, akkor könnyen max pontos feladatot írhattok.

Ezeket a szempontrendszereket bármilyen nyelvi érettségi hosszabb fogalmazásánál alkalmazhatjátok.

Minden, amit az idei angolérettségiről tudni kell

Az íráskészség rész második feladatánál általában egy 100-120 szavas e-mailt kell írnotok. Az egész feladat 22 pontot ér, az értékeléskor pedig ezt az öt szempontot veszik figyelembe.

1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Itt arra lehet pontot szerezni, hogy megfelelően dolgozzátok ki a témát, illetve, hogy tartjátok-e a megadott hosszúságot. A feladat leírásában pontokba van szedve, hogy milyen kérdéskörökre térjetek ki a szövegben, szóval azt mindenképpen figyelmesen olvassátok át, nehogy kimaradjon valami, mert csak így kaphattok max pontot.

Ezért a részért összesen hat pont kapható, ha a szöveg nem éri el a 50 szót, akkor 0 pont jár ezért a szempontért, ha pedig túllépi a 180-at, akkor egy pontot kell levonni a javításkor.

2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

Itt azt értékelik, hogy a szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a feladatnak. Tehát például, ha egy baráti levelet kell írni, akkor az érződik-e a stílusból, illetve, ha hivatalos levelet kell írni, akkor tisztelettudó-e a hangnem.

Ezért összesen két pont kapható.

3. Szövegalkotás

A szöveg szerkezeténél arra törekedjetek, hogy koherens legyen: logikusan legyen felépítve és bekezdésekre kell tagolni (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

Az is fontos, hogy a leírásban megadott irányító pontokat ésszerű sorrendben építsétek bele a szövegbe. Ha így írjátok meg a fogalmazást, akkor négy pontot kaphattok.

4. Szókincs, kifejezésmód

Itt a javítótanároknak azt kell értékelniük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának és a szituációnak, illetve, hogy a szóhasználat elég sokszínű-e a középszinthez (legalább B1-es szókincsre van szükség).

Érdemes minél kevesebb szóismétlésre törekedni. A szótár, a helyesírás ellenőrzése mellett, ebben is a segítségetekre lehet.

Ha az összes kritériumnak megfeleltek, akkor öt pontot kaphattok.

5. Nyelvhelyesség, helyesírás

Ezen a szemponton belül azt értékelik, hogy a szöveg megfelel-e a mondattan, alaktan és a helyesírás normáinak, és hogy az esetleges hibák mennyire gátolják az olvasót abban, hogy megértse a szöveget.

Ez a rész is három pontot ér, amit úgy szerezhettek meg, ha viszonylag kevés (6-8) nyelvi hibát tartalmaz a fogalmazás. A hosszú résznél vannak bizonyos nyelvhelyességi hibák, amelyek miatt semmiképp nem adható maximum pontszám:

  • Az ezen a szinten elvárható igeidők (ld. Részletes követelményrendszer) alakjában vagy használatában elkövetett hibák.
  • A létige elhagyása azokban a mondatokban, amelyek magyarul igétlen mondatok.
  • A kérdő és tagadó mondatokban elkövetett hibák (például szórend, kettős tagadás).
  • A mondaton belüli egyeztetés hibái (szám, személy).

Arra is figyeljetek, hogy meg szokták adni, hogyan szólítsátok meg a szöveg címzettjét (pl: Dear James), így azt már nektek nem kell leírnotok.

A teljes útmutató a legutóbbi tavaszi feladatlap megoldásához, itt éritek el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.