Angolérettségi: ez a kulcsa a tökéletes hosszú esszének

Az angol középszinté érettségi írásbelijén az íráskészség résznél két fogalmazást is le kell adnotok. Mutatjuk, hogy mire kell ügyelni a hosszabb esszé kidolgozásánál.

  • Rodler Lili

Korábban összegyűjtöttük, hogy mire figyeljetek a rövid fogalmazásnál, megnyugtatunk benneteket, a szempontok nem sokat változnak a hosszabb esszé értékelésénél sem. Csak pár alapvetéssel egészülnek kis. Ha figyelembe veszitek ezeket a szabályokat, akkor könnyen max pontos feladatot írhattok.

Ezeket a szempontrendszereket bármilyen nyelvi érettségi hosszabb fogalmazásánál alkalmazhatjátok.

Minden, amit az idei angolérettségiről tudni kell

Az íráskészség rész második feladatánál általában egy 100-120 szavas e-mailt kell írnotok. Az egész feladat 22 pontot ér, az értékeléskor pedig ezt az öt szempontot veszik figyelembe.

1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Itt arra lehet pontot szerezni, hogy megfelelően dolgozzátok ki a témát, illetve, hogy tartjátok-e a megadott hosszúságot. A feladat leírásában pontokba van szedve, hogy milyen kérdéskörökre térjetek ki a szövegben, szóval azt mindenképpen figyelmesen olvassátok át, nehogy kimaradjon valami, mert csak így kaphattok max pontot.

Ezért a részért összesen hat pont kapható, ha a szöveg nem éri el a 50 szót, akkor 0 pont jár ezért a szempontért, ha pedig túllépi a 180-at, akkor egy pontot kell levonni a javításkor.

2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

Itt azt értékelik, hogy a szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a feladatnak. Tehát például, ha egy baráti levelet kell írni, akkor az érződik-e a stílusból, illetve, ha hivatalos levelet kell írni, akkor tisztelettudó-e a hangnem.

Ezért összesen két pont kapható.

3. Szövegalkotás

A szöveg szerkezeténél arra törekedjetek, hogy koherens legyen: logikusan legyen felépítve és bekezdésekre kell tagolni (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

Az is fontos, hogy a leírásban megadott irányító pontokat ésszerű sorrendben építsétek bele a szövegbe. Ha így írjátok meg a fogalmazást, akkor négy pontot kaphattok.

4. Szókincs, kifejezésmód

Itt a javítótanároknak azt kell értékelniük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának és a szituációnak, illetve, hogy a szóhasználat elég sokszínű-e a középszinthez (legalább B1-es szókincsre van szükség).

Érdemes minél kevesebb szóismétlésre törekedni. A szótár, a helyesírás ellenőrzése mellett, ebben is a segítségetekre lehet.

Ha az összes kritériumnak megfeleltek, akkor öt pontot kaphattok.

5. Nyelvhelyesség, helyesírás

Ezen a szemponton belül azt értékelik, hogy a szöveg megfelel-e a mondattan, alaktan és a helyesírás normáinak, és hogy az esetleges hibák mennyire gátolják az olvasót abban, hogy megértse a szöveget.

Ez a rész is három pontot ér, amit úgy szerezhettek meg, ha viszonylag kevés (6-8) nyelvi hibát tartalmaz a fogalmazás. A hosszú résznél vannak bizonyos nyelvhelyességi hibák, amelyek miatt semmiképp nem adható maximum pontszám:

  • Az ezen a szinten elvárható igeidők (ld. Részletes követelményrendszer) alakjában vagy használatában elkövetett hibák.
  • A létige elhagyása azokban a mondatokban, amelyek magyarul igétlen mondatok.
  • A kérdő és tagadó mondatokban elkövetett hibák (például szórend, kettős tagadás).
  • A mondaton belüli egyeztetés hibái (szám, személy).

Arra is figyeljetek, hogy meg szokták adni, hogyan szólítsátok meg a szöveg címzettjét (pl: Dear James), így azt már nektek nem kell leírnotok.

A teljes útmutató a legutóbbi tavaszi feladatlap megoldásához, itt éritek el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.