Angolérettségi: ez a kulcsa a tökéletes hosszú esszének

Az angol középszinté érettségi írásbelijén az íráskészség résznél két fogalmazást is le kell adnotok. Mutatjuk, hogy mire kell ügyelni a hosszabb esszé kidolgozásánál.

  • Rodler Lili

Korábban összegyűjtöttük, hogy mire figyeljetek a rövid fogalmazásnál, megnyugtatunk benneteket, a szempontok nem sokat változnak a hosszabb esszé értékelésénél sem. Csak pár alapvetéssel egészülnek kis. Ha figyelembe veszitek ezeket a szabályokat, akkor könnyen max pontos feladatot írhattok.

Ezeket a szempontrendszereket bármilyen nyelvi érettségi hosszabb fogalmazásánál alkalmazhatjátok.

Minden, amit az idei angolérettségiről tudni kell

Az íráskészség rész második feladatánál általában egy 100-120 szavas e-mailt kell írnotok. Az egész feladat 22 pontot ér, az értékeléskor pedig ezt az öt szempontot veszik figyelembe.

1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Itt arra lehet pontot szerezni, hogy megfelelően dolgozzátok ki a témát, illetve, hogy tartjátok-e a megadott hosszúságot. A feladat leírásában pontokba van szedve, hogy milyen kérdéskörökre térjetek ki a szövegben, szóval azt mindenképpen figyelmesen olvassátok át, nehogy kimaradjon valami, mert csak így kaphattok max pontot.

Ezért a részért összesen hat pont kapható, ha a szöveg nem éri el a 50 szót, akkor 0 pont jár ezért a szempontért, ha pedig túllépi a 180-at, akkor egy pontot kell levonni a javításkor.

2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

Itt azt értékelik, hogy a szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a feladatnak. Tehát például, ha egy baráti levelet kell írni, akkor az érződik-e a stílusból, illetve, ha hivatalos levelet kell írni, akkor tisztelettudó-e a hangnem.

Ezért összesen két pont kapható.

3. Szövegalkotás

A szöveg szerkezeténél arra törekedjetek, hogy koherens legyen: logikusan legyen felépítve és bekezdésekre kell tagolni (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

Az is fontos, hogy a leírásban megadott irányító pontokat ésszerű sorrendben építsétek bele a szövegbe. Ha így írjátok meg a fogalmazást, akkor négy pontot kaphattok.

4. Szókincs, kifejezésmód

Itt a javítótanároknak azt kell értékelniük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának és a szituációnak, illetve, hogy a szóhasználat elég sokszínű-e a középszinthez (legalább B1-es szókincsre van szükség).

Érdemes minél kevesebb szóismétlésre törekedni. A szótár, a helyesírás ellenőrzése mellett, ebben is a segítségetekre lehet.

Ha az összes kritériumnak megfeleltek, akkor öt pontot kaphattok.

5. Nyelvhelyesség, helyesírás

Ezen a szemponton belül azt értékelik, hogy a szöveg megfelel-e a mondattan, alaktan és a helyesírás normáinak, és hogy az esetleges hibák mennyire gátolják az olvasót abban, hogy megértse a szöveget.

Ez a rész is három pontot ér, amit úgy szerezhettek meg, ha viszonylag kevés (6-8) nyelvi hibát tartalmaz a fogalmazás. A hosszú résznél vannak bizonyos nyelvhelyességi hibák, amelyek miatt semmiképp nem adható maximum pontszám:

  • Az ezen a szinten elvárható igeidők (ld. Részletes követelményrendszer) alakjában vagy használatában elkövetett hibák.
  • A létige elhagyása azokban a mondatokban, amelyek magyarul igétlen mondatok.
  • A kérdő és tagadó mondatokban elkövetett hibák (például szórend, kettős tagadás).
  • A mondaton belüli egyeztetés hibái (szám, személy).

Arra is figyeljetek, hogy meg szokták adni, hogyan szólítsátok meg a szöveg címzettjét (pl: Dear James), így azt már nektek nem kell leírnotok.

A teljes útmutató a legutóbbi tavaszi feladatlap megoldásához, itt éritek el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.