A külföldön tanuló magyar egyetemisták 60 százaléka nem jön vissza Magyarországra

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.

  • Székács Linda

A külföldi egyetemre járó magyar hallgatók mindössze 39,5 százaléka tért vissza Magyarországra a diplomaszerzést követően - derül ki az Engame Akadémia Return kutatásából, amit 2025 január-március között végeztek.

Az alternatív oktatási intézmény 210 külföldi egyetemen végzett magyar fiatal bevonásával vizsgálta, hogy milyen arányban költöznek vissza Magyarországra, vagy maradnak külföldön azok a diákok, akik a középiskolát követően külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkeznek és ott szereznek diplomát.

„A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.

A megkérdezett 210 frissdiplomásnak - azaz már végzettnek - több mint 60 százaléka a külföldön maradás mellett döntött. A többség azonban nem marad abban az országban sem, ahol tanult; a végzettek nagyjából fele költözött valahová (beleértve azokat is, akik hazatértek).

A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma egyébként a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt. A legnépszerűbb célországok:

  • Ausztria,
  • Németország,
  • Hollandia,
  • Dánia
  • Egyesült Királyság.

A jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, hogy az egyetem után visszajön Magyarországra. 40,4 százalékuk nem tervez ilyesmit, egyharmaduk még bizonytalan.

Mi vár azokra, akik hazajönnek?

Az Engame Akadémia a felmérésében arra is kitért, hogy milyen körülmények és lehetőségek várnak azokra, akik külföldi egyetemen szerzett diplomával a zsebükben úgy döntenek, hogy hazaköltöznek.

"A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint" - írják.

Hátráltató tényezők többek között a(z)

  • rugalmatlan munkakörnyezet,
  • versenyképes fizetés hiánya,
  • bürokrácia (például a külföldi diploma elismertetése során),
  • társadalmi befogadás és nyitottság mértéke, azok hiánya.

 

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.