Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.
A külföldi egyetemre járó magyar hallgatók mindössze 39,5 százaléka tért vissza Magyarországra a diplomaszerzést követően - derül ki az Engame Akadémia Return kutatásából, amit 2025 január-március között végeztek.
Az alternatív oktatási intézmény 210 külföldi egyetemen végzett magyar fiatal bevonásával vizsgálta, hogy milyen arányban költöznek vissza Magyarországra, vagy maradnak külföldön azok a diákok, akik a középiskolát követően külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkeznek és ott szereznek diplomát.
„A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.
A megkérdezett 210 frissdiplomásnak - azaz már végzettnek - több mint 60 százaléka a külföldön maradás mellett döntött. A többség azonban nem marad abban az országban sem, ahol tanult; a végzettek nagyjából fele költözött valahová (beleértve azokat is, akik hazatértek).
A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma egyébként a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt. A legnépszerűbb célországok:
A jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, hogy az egyetem után visszajön Magyarországra. 40,4 százalékuk nem tervez ilyesmit, egyharmaduk még bizonytalan.
Mi vár azokra, akik hazajönnek?
Az Engame Akadémia a felmérésében arra is kitért, hogy milyen körülmények és lehetőségek várnak azokra, akik külföldi egyetemen szerzett diplomával a zsebükben úgy döntenek, hogy hazaköltöznek.
"A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint" - írják.
Hátráltató tényezők többek között a(z)
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
