Ezeken a képzési területeken tanul a legtöbb egyetemista önköltséges formában

Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as Frissdiplomás kutatásában felmérést végeztek a 2018-ban és 2022-ben végzett egyetemisták körében. Az adatokból kiderült, hogy a jogi képzési területen a kérdőívet kitöltöttek 75,7 százaléka önköltséges formában tanult. Ezt követte a gazdaságtudományok területen diplomát szerzettek: 56,5 százalékkal. A lista harmadik helyezettje jóval lemaradt az első kettőtől: társadalomtudományi szakokon a megkérdezettek csak 26,6 százalékának kellett magának finanszíroznia a tanulmányait.

Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni.

Önköltséges formában tanuló hallgatók aránya képzési területenként:

  • agrár: 7,7%
  • államtudományi: 18,6%
  • bölcsészettudomány: 16,5%
  • gazdaságtudományok: 56,5%
  • informatika: 13,4%
  • jogi: 75,7%
  • műszaki: 13,6%
  • művészet: 22,6%
  • művészetközvetítés: 26%
  • orvos- és egészségtudomány: 7,9%
  • pedagógusképzés: 14,2%
  • sporttudomány: 14%
  • társadalomtudomány: 26,6%
  • természettudomány: 9,6%

Jobban megnézve a jogi képzési területen az alapszakos önköltségesek aránya 82,9 százalék, osztatlan képzésen pedig 80 százalék volt. Az adatokból azt is megtudtuk, hogy az itt végzettek 78,4 százaléka folytatott „bevételszerző tevékenységet” a tanulmányai alatt. A gazdaságtudományok területén az egyetem mellett dolgozó hallgatók aránya még magasabb, összesen 87,5 százalék volt.

Az eredmények mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben résztvevők 52,4 százaléka mesterképzésen, és csak 10,4 százalékuk tanult alapképzésen. A mester mellett pedig már jóval magasabb arányban szoktak munkát vállalni a hallgatók.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.