Ezeken a képzési területeken tanul a legtöbb egyetemista önköltséges formában

Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as Frissdiplomás kutatásában felmérést végeztek a 2018-ban és 2022-ben végzett egyetemisták körében. Az adatokból kiderült, hogy a jogi képzési területen a kérdőívet kitöltöttek 75,7 százaléka önköltséges formában tanult. Ezt követte a gazdaságtudományok területen diplomát szerzettek: 56,5 százalékkal. A lista harmadik helyezettje jóval lemaradt az első kettőtől: társadalomtudományi szakokon a megkérdezettek csak 26,6 százalékának kellett magának finanszíroznia a tanulmányait.

Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni.

Önköltséges formában tanuló hallgatók aránya képzési területenként:

  • agrár: 7,7%
  • államtudományi: 18,6%
  • bölcsészettudomány: 16,5%
  • gazdaságtudományok: 56,5%
  • informatika: 13,4%
  • jogi: 75,7%
  • műszaki: 13,6%
  • művészet: 22,6%
  • művészetközvetítés: 26%
  • orvos- és egészségtudomány: 7,9%
  • pedagógusképzés: 14,2%
  • sporttudomány: 14%
  • társadalomtudomány: 26,6%
  • természettudomány: 9,6%

Jobban megnézve a jogi képzési területen az alapszakos önköltségesek aránya 82,9 százalék, osztatlan képzésen pedig 80 százalék volt. Az adatokból azt is megtudtuk, hogy az itt végzettek 78,4 százaléka folytatott „bevételszerző tevékenységet” a tanulmányai alatt. A gazdaságtudományok területén az egyetem mellett dolgozó hallgatók aránya még magasabb, összesen 87,5 százalék volt.

Az eredmények mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felmérésben résztvevők 52,4 százaléka mesterképzésen, és csak 10,4 százalékuk tanult alapképzésen. A mester mellett pedig már jóval magasabb arányban szoktak munkát vállalni a hallgatók.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.